Infostart.hu
eur:
355.79
usd:
305.8
bux:
133797.41
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Szakértő a béketárgyalásokról: taktikai döntés lehet az oroszok visszavonulása

Oroszország az ukránokkal Isztambulban tartott keddi tárgyalásokon jelentette be, hogy a bizalom erősítése érdekében jelentősen csökkenti katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Ez a kivonulás azt is jelentheti, hogy Ukrajna keleti részére csoportosítja át erőit.

Bendarzsevszkij Antont, a Danube Institute kutatási igazgatója, a posztszovjet térség szakértője érdeklődésünkre azt mondta: mindenképp előrelépést jelentenek a törökországi megbeszélések.

"Oroszország a tárgyalásokat követően bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti a kijevi és csernyihivi frontvonalon harcoló katonai számát, és az amerikai hírszerzés adatai alapján valóban elkezdte a kivonulást Kijev térségéből, ámde ez még nem jelenti azt, hogy kész a békére és valóban annak érdekében tette ezeket a lépéseket" – vélekedik a szakértő.

Mint azt az Infostart is megírta korábban, Joe Biden és a Pentagon szerint elterelés lehet az oroszok hogy alábbhagynak a katonai tevékenységükkel.

Nem a béke érdekében vonulnak vissza

Elmondása szerint az elmúlt egy-két hétben látható volt, hogy a kijevi szakaszon megállta a frontvonal, egyfajta állóháború alakult ki, sőt: Ukrajna vissza-vissza is támadt, vissza tudott szerezni több területet. Bendarzsevszkij Anton szerint

a kivonulás stratégiai lépés is lehet,

hisz már pénteken jelezte az orosz védelmi minisztérium, hogy Donbasz térségére, Kelet-Ukrajnára fog koncentrálni.

"Ez jelentheti azt is, hogy Oroszország kivonja az erőit azért, hogy a keleti frontra csoportosítsa át őket és ott próbálja meg eldönteni a háborút" – mondta el.

Az EU-tagságot nem adják fel

Az ukrán tárgyalók úgy nyilatkoztak, hogy a béke érdekében Kijev vállalja semlegességet: ez a szakértő szerint csak Ukrajna katonai szervezetekben való szereplését érinti.

"Ukrajna a semlegességért cserébe nagyon komoly biztosítékokat várnak, ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tagjait, illetve több másik országot, Törökországot Lengyelországot is várja ebbe a megállapodásba.

Ezek az országok garantálnák, hogy amennyiben Ukrajna semleges marad, akkor katonai módon is megvédik az országot az esetleges orosz vagy bármilyen más agresszióval szemben.

A garantálók közt többek között az ENSZ BT is szerepel, amelyben Oroszország is benne van. Ukrajna az európai uniós tagság felé továbbra is abszolút eltökélt lesz" – vélekedik Bendarzsevszkij Anton.

Az érdemi orosz reakcióra várni kell

A szakértő szerint a tárgyalásokon leginkább Ukrajna részéről hallottunk konkrétumokat, azt, hogy Ukrajna hogyan képzeli el a rendezést, míg az orosz partnerek inkább arról beszéltek, hogy közeledtek az álláspontok. Ez azért is történhetett így, mert

az orosz delegáció tagjai nem döntéshozó pozíciójú emberek,

valós orosz kommentár az ukrán tervekre akkor érkezik majd, ha azokat felelős pozícióban levő orosz vezetők is áttekintették.

"Ukrajna ragaszkodik a területi integritásához, ámde kivételt tenne Krím-félsziget és Donbasz térsége kapcsán. A Krím-félsziget kérdéséhez 15 évig nem nyúlna, és lemond a Krím-félsziget katonai visszaszerzéséről. Nemzetközileg továbbra is Ukrajna részeként tekintenének arra, csak diplomáciai úton igyekeznének visszaszerezni. Donbasz sorsáról a felek továbbiakban külön fognak egyeztetni, tehát külön tárgyalásokat képezné Luhanszk és Donyeck kérdése" – foglalta össze az ukrán álláspontot a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mindent el kell felejteni, amit az európai rangsorokról eddig gondoltunk? Alapjaiban írja át hazánk helyzetét a forint szárnyalása

Mindent el kell felejteni, amit az európai rangsorokról eddig gondoltunk? Alapjaiban írja át hazánk helyzetét a forint szárnyalása

Jelentősen módosítja Magyarország több fontos gazdasági mutatóját a forint idei szárnyalása: a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája és a Tisza-kormánnyal szembeni gazdaságpolitikai várakozások miatt az euró árfolyama ugyanis a tavalyi 415-ös szintről mostanra a 350-360-as sávba erősödött, ez pedig azt jelenti, hogy a közös pénzben kifejezett értékek nagyot változnak. Mivel sok, nemzetközi összevetésre alkalmas statisztika mértékegysége a piaci árfolyamon átszámított euró, ezek most nagyot változnak. Például az erősödő forint minden egyéb hatástól függetlenül növeli az egy főre jutó GDP euróban mért értékét és csökkenti a GDP-arányos államadósságot, ugyanakkor rontja az ország árversenyképességét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×