Infostart.hu
eur:
355.5
usd:
313.38
bux:
139138
2026. június 24. szerda Iván
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Szakértő a béketárgyalásokról: taktikai döntés lehet az oroszok visszavonulása

Oroszország az ukránokkal Isztambulban tartott keddi tárgyalásokon jelentette be, hogy a bizalom erősítése érdekében jelentősen csökkenti katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Ez a kivonulás azt is jelentheti, hogy Ukrajna keleti részére csoportosítja át erőit.

Bendarzsevszkij Antont, a Danube Institute kutatási igazgatója, a posztszovjet térség szakértője érdeklődésünkre azt mondta: mindenképp előrelépést jelentenek a törökországi megbeszélések.

"Oroszország a tárgyalásokat követően bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti a kijevi és csernyihivi frontvonalon harcoló katonai számát, és az amerikai hírszerzés adatai alapján valóban elkezdte a kivonulást Kijev térségéből, ámde ez még nem jelenti azt, hogy kész a békére és valóban annak érdekében tette ezeket a lépéseket" – vélekedik a szakértő.

Mint azt az Infostart is megírta korábban, Joe Biden és a Pentagon szerint elterelés lehet az oroszok hogy alábbhagynak a katonai tevékenységükkel.

Nem a béke érdekében vonulnak vissza

Elmondása szerint az elmúlt egy-két hétben látható volt, hogy a kijevi szakaszon megállta a frontvonal, egyfajta állóháború alakult ki, sőt: Ukrajna vissza-vissza is támadt, vissza tudott szerezni több területet. Bendarzsevszkij Anton szerint

a kivonulás stratégiai lépés is lehet,

hisz már pénteken jelezte az orosz védelmi minisztérium, hogy Donbasz térségére, Kelet-Ukrajnára fog koncentrálni.

"Ez jelentheti azt is, hogy Oroszország kivonja az erőit azért, hogy a keleti frontra csoportosítsa át őket és ott próbálja meg eldönteni a háborút" – mondta el.

Az EU-tagságot nem adják fel

Az ukrán tárgyalók úgy nyilatkoztak, hogy a béke érdekében Kijev vállalja semlegességet: ez a szakértő szerint csak Ukrajna katonai szervezetekben való szereplését érinti.

"Ukrajna a semlegességért cserébe nagyon komoly biztosítékokat várnak, ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tagjait, illetve több másik országot, Törökországot Lengyelországot is várja ebbe a megállapodásba.

Ezek az országok garantálnák, hogy amennyiben Ukrajna semleges marad, akkor katonai módon is megvédik az országot az esetleges orosz vagy bármilyen más agresszióval szemben.

A garantálók közt többek között az ENSZ BT is szerepel, amelyben Oroszország is benne van. Ukrajna az európai uniós tagság felé továbbra is abszolút eltökélt lesz" – vélekedik Bendarzsevszkij Anton.

Az érdemi orosz reakcióra várni kell

A szakértő szerint a tárgyalásokon leginkább Ukrajna részéről hallottunk konkrétumokat, azt, hogy Ukrajna hogyan képzeli el a rendezést, míg az orosz partnerek inkább arról beszéltek, hogy közeledtek az álláspontok. Ez azért is történhetett így, mert

az orosz delegáció tagjai nem döntéshozó pozíciójú emberek,

valós orosz kommentár az ukrán tervekre akkor érkezik majd, ha azokat felelős pozícióban levő orosz vezetők is áttekintették.

"Ukrajna ragaszkodik a területi integritásához, ámde kivételt tenne Krím-félsziget és Donbasz térsége kapcsán. A Krím-félsziget kérdéséhez 15 évig nem nyúlna, és lemond a Krím-félsziget katonai visszaszerzéséről. Nemzetközileg továbbra is Ukrajna részeként tekintenének arra, csak diplomáciai úton igyekeznének visszaszerezni. Donbasz sorsáról a felek továbbiakban külön fognak egyeztetni, tehát külön tárgyalásokat képezné Luhanszk és Donyeck kérdése" – foglalta össze az ukrán álláspontot a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni alku? Teljesen ellentétesek az álláspontok az atomellenőrzésről

Iráni alku? Teljesen ellentétesek az álláspontok az atomellenőrzésről

Washington és Teherán továbbra is ellentmondóan tálalja a háborút lezáró alku részeit. Vita van például a nukleáris ellenőrzések kérdésében, amihez szerdán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is hozzászólt. Közben az amerikai Szenátus blokkolná az elnök lehetőségeit a háború felújítására.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Virovácz Péter: "Nem 2030-ban vagy 2050-ben lesz demográfiai probléma Magyarországon, hanem most van"

Virovácz Péter: "Nem 2030-ban vagy 2050-ben lesz demográfiai probléma Magyarországon, hanem most van"

Az ING Bank frissített makrogazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban mindössze 1,5 százalékkal nőhet, míg 2027-ben 2,6 százalék körüli bővülést láthatunk majd. Virovácz Péter vezető elemző szerint a fenntartható növekedés kulcsa a beruházások talpra állása lesz, miközben az ország már most súlyos demográfiai válsággal és munkaerőhiánnyal küzd, amely erős inflációs nyomást generálhat. A forint erősödése és az alacsonyabb hozamkörnyezet teret adhat a kamatcsökkentésnek – az irányadó ráta 2027-ben 4,5 százalék körül stabilizálódhat –, míg az euróbevezetés legfőbb akadálya nem a költségvetési hiány leszorítása, hanem az infláció letörése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×