eur:
408.12
usd:
375.15
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
computer screen with programming code and an alert message, concept of computer security, malware or hacker attack (3d render)
Nyitókép: lucadp/Getty Images

Kiberhadviselés az orosz–ukrán háború árnyékában – videó

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakértője szerint Ukrajna egyik célja a kiberfölény megszerzése az oroszok elleni háborúban, és ezt el is érte.

Krasznay Csaba több mint kétórás – a Facebookon is közvetített – előadásában mutatta be a kiberhadviselés elméletét az orosz–ukrán háború néhány napos tapasztalatain keresztül.

Elmondta: többen úgy vélik, hogy haditechnikailag nyerhet Oroszország. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háborúnak a fegyveres konfliktus csak az eleje, utána következik egy hosszú „békefenntartási időszak”. Márpedig – mint az Irak, Afganisztán esetében is látható volt –, ha a helyi emberek körében nem tudják stabilizálni a békét, akkor nem lehet megnyerni a háborút – tette hozzá.

Ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy az ukrán lakosság eléggé összezárt kormánya mögött. Ráadásul egy olyan ukrán kormány mögött, amelynek megítélése nem volt egységes – jegyezte meg.

Krasznay Csaba mintaszerűnek nevezte az ukrán kormány tömegtájékoztatását, ahogy az interneten, Twitteren folyamatosan osztja meg az információkat. A szakértő szerint

Oroszország nagy hátránya, hogy nem tudja Ukrajnát levágni az internetről.

Oroszország részéről stratégiai hibának nevezte, hogy nem uralja kellőképpen saját lakosságának tájékoztatását. Letiltották a Twittert, de ott van még a TikTok és mindenki kezében ott vannak az okostelefonok is – közölte.

Krasznay Csaba kitért arra is, hogy ebbe a háborúba már a világűr is bevonódott.

Egyrészt a Twitter is tele van azokkal a képekkel, amelyeket polgári műholdak készítettek az orosz–fehérorosz határon lévő haditechnikai eszközökről. Elon Musk amerikai milliárdos be is jelentette, hogy Ukrajnának hozzáférést biztosít műholdjaihoz – közölte a szakértő megjegyezve: kérdéses, hogy ha Ukrajna a műholdak segítségével végez űr–szárazföld kommunikációt, azt meg tudja-e zavarni Oroszország, ki tudja-e iktatni ezeket a műholdakat.

A szakértő azt mondta: a háborúban kiemelt szerepe van a kibertérben zajló műveleteknek. Felidézte, hogy február 9-én jelent meg hír arról, hogy az orosz állam által támogatott hackercsoportok európai diplomatákat céloztak meg Covid-19 témájú támadásokkal. Már ez is a háború előkészítéséről szólt, azt akarta megtudni az orosz fél, hogy európai, illetve NATO részről milyen információik vannak az Oroszország által tervezett műveletről – közölte.

A fegyveres konfliktus kezdete óta is zajlanak a polgári és kormányzati információs technológiai rendszerek, valamint a kritikus információs struktúrák elleni támadások. Katonai információs technológiai struktúra elleni támadásról nincsenek információk – mondta.

Krasznay Csaba azt is kiemelte, hogy egy ukrán kiberbűnözői csoport „hazafias hackerként” támadja az orosz csoportokat, és az Anonymus csoport is elindította Oroszország elleni kiberműveletét. Utóbbi már

helyrehozhatatlan károkat is okozott az oroszok számára.

A szakértő ezzel együtt felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kiberműveleti képességei régóta ismertek. Úgy véli, Oroszország európai és amerikai pénzintézetek ellen hajthat végre kibertámadást arra válaszul, hogy az orosz bankokat kizárták a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.

Krasznay Csaba előadásában fontosnak nevezte, hogy a Magyar Honvédségben is évek óta fejlesztik a kiberképességeket, köztük a Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központjának létrehozását.

Nemcsak a földrajzi térben, a kibertérben is meg kell védeni az állampolgárokat – mondta, megjegyezve: idetartozik a dezinformáció elleni védekezés is. Ezért a kiberbiztonsági szakértő előadásának zárásaként arra kérte hallgatóságát, hogy

minden hírt és információt erős kétkedéssel fogadjanak.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×