eur:
398.85
usd:
369.22
bux:
0
2025. március 25. kedd Irén, Írisz
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Megszületett a döntés: orosz bankokat kapcsolnak le a SWIFT-rendszerről

Egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy mely pénzintézeteket érint a döntés. A nyugati nagyhatalmak és az Európai Unió ötpontos cselekvési tervet fogadott el Oroszország elszigetelésére.

Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból – jelentette be az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint

  • Nagy-Britannia,
  • az Egyesült Államok,
  • Kanada,
  • Németország,
  • Franciaország,
  • Olaszország és az
  • Európai Bizottság

közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás.

A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék.

A kommüniké öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, azzal a kifejezett céllal, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

  1. A program első pontja rögzíti a kötelezettségvállalást annak elérésére, hogy egyes – egyelőre meg nem nevezett – orosz bankok kikerüljenek a SWIFT-ből. Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek – fogalmaz a nyugati hatalmak közös közleménye.
  2. A második pont szerint a kommüniké aláírói korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel nemzetközi tartalékait.
  3. A közös közlemény harmadik pontja fellépést helyez kilátásba mindazon személyek és intézmények ellen, akik vagy amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háborút és az orosz kormány káros tevékenységét. A tervezett intézkedések egyebek mellett korlátoznák az úgynevezett "aranyútlevelek" kiadását – vagyis a kezdeményező országok állampolgárságának megadását – a Kremlhez kötődő vagyonos oroszoknak, akik ezekkel az útlevelekkel hozzáférhetnének a kommünikét kiadó országok pénzügyi rendszereihez.
  4. A negyedik pont olyan transzatlanti munkacsoport életre hívásáról intézkedik, amelynek feladata a pénzügyi szankciók hatékony érvényesítése, a szankciókkal sújtott egyének és vállalatok vagyoneszközeinek azonosítása és befagyasztása.
  5. Az ötödik pont alapján a közlemény aláírói mindemellett erősítik együttműködésüket az álinformációk terjesztése és a hibrid hadviselés egyéb módjai ellen.

Boris Johnson brit miniszterelnök nem sokkal a közös közlemény ismertetése előtt telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street beszámolója szerint a két vezető megállapította, hogy Vlagyimir Putyin az általa korábban számítottnál nagyobb ukrajnai ellenállásba ütközik.

Johnson és Zelenszkij egyetértett abban is, hogy a nemzetközi közösségnek diplomáciailag és pénzügyileg teljesen el kell szigetelnie Oroszországot.

A brit kormányfő és az ukrán elnök kifejezést adott aggodalmának a Fehéroroszország által játszott, Putyin erőszakcselekményeit elősegítő szerep miatt.

Címlapról ajánljuk

Megjött a kínai válasz a külföldi szankciókra

Li Csiang kínai miniszterelnök hétfőn aláírta azt a rendeletet, amellyel a 2021-ben elfogadott külföldi szankciók elleni kínai törvény végrehajtását erősíti, és ezzel Kína új lépéseket tesz a külföldi büntetőintézkedésekkel szembeni védekezésben - adta hírül a kínai kormány.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.25. kedd, 18:00
Koltay András
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke
Az „idősebb” Trump-korszak nagyon nem az, mint a „fiatalabb” volt

Az „idősebb” Trump-korszak nagyon nem az, mint a „fiatalabb” volt

Óriásiak a különbségek eddig a két Trump-korszak elejének tőzsdei teljesítményeiben. Míg nyolc évvel ezelőtt igazi szárnyalást láthattunk az amerikai részvénypiacon, most szenvednek az USA börzéi. Amit viszont fontos látnunk, hogy az alapvető körülmények is teljesen mások, mint nyolc évvel ezelőtt voltak. A 2016 végi helyzet ugyanis sokkal támogatóbb volt egy bikafutáshoz. Lehet, hogy 2016 vége és 2020 vége között nem is Trump volt az amerikai részvénypiac nagy támogatója, hanem maga az amerikai részvénypiac támogatta az újra regnáló elnök arculatát?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×