Infostart.hu
eur:
383.66
usd:
329.77
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Új szelek - Franciaország atomreaktorokat épít

Reagálva arra, hogy az EU kvázi rábólintott "zöld" energiaforrásként az atomra is. A "fukusimai félelem" már a múlté.

Széleskörű nukleáris programot jelentett be Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön, amelynek keretében Franciaország 2050-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja.

A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy minden olyan reaktor időtartamát meghosszabbítja ötven éven túl, amelynek esetében ez lehetséges, és nem zár be egyet sem. Ez a döntés teljes ellentétben áll az államfő 2018-ban tett bejelentésével, amikor tucatnyi elöregedett reaktor bezárását helyezte kilátásba.

"Két fontos döntést hoztam: meghosszabbítjuk azon atomreaktorok élettartamát, amelyeket lehet, anélkül, hogy engednénk a biztonságból, és egyetlen olyan atomreaktort sem zárunk be a jövőben, amely képes a termelésre, kivéve ha azt biztonsági okok indokolják" - mondta Emmanuel Macron a kelet-franciaországi Belfort-ban tett látogatásán. Hozzátette, megkérte a francia állami áramszolgáltatót, az EDF-t, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet ötven éven túl meghosszabbítani az atomreaktorok üzemidejét.

A hat új reaktor üzembeállítása lépcsőzetes lesz 2035-től. Az ágazat nyolc kisméretű innovatív, jobb hulladékfeldolgozással járó atomerőművet, úgynevezett SMR-t (Small Modular Reactor) is fejleszt.

A döntéssel hosszú távon 2050-ig Franciaországnak 25 gigawatt új nukleáris kapacitása lesz a jelenlegi 61 gigawatt mellett.

A jelentős növekedést a kormány az újraiparosításra és a dekarbonizációra vonatkozó tervei miatti megnövekedett elektromos áramigénnyel indokolja, miközben a 2020-as többéves energiastratégiában még a 12 legrégebbi reaktor bezárása szerepelt.

Franciaországban mintegy 72 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, ami a legmagasabb a világon, és

az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja.

Emmanuel Macron elismerte, hogy az "elmúlt évtizedre rányomta a bélyegét a nukleáris energia iránti nemzetközi kétkedés, a fukusimai szörnyű esemény nyomán".

"Vannak olyan nemzetek, amely ebben az időszakban radikális döntéssel hátat fordítottak az atomenergiának. Franciaország nem tette meg ezt a lépést, ellenállt, de nem ruházott be többet a nukleáris szektorba, mert a kételkedés jelen volt" - hangsúlyozta az elnök.

A francia elnök jelezte, hogy a hat európai nyomottvizes reaktort (EPR) - amelyek teljesítménye 1600 megawatt (a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt) - a nemzeti szuverenitás jelképének számító EDF fogja megépíteni és működtetni.

"Számíthat az állam támogatására ennek a negyven éve példa nélküli méretű projektnek a megvalósításához a megfelelő pénzügyi és technikai feltételeket illetően" - mondta az államfő, "több tízmilliárd eurós" beruházást ígérve.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – mondta egy tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×