eur:
402.37
usd:
371.45
bux:
91415.63
2025. március 28. péntek Gedeon, Johanna
Joe Biden amerikai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen a washingtoni Fehér Házban 2021. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden: "Elegem van a hallgatásból!"

Az amerikai elnök bírálta, hogy elakadtak a választási rendszer átalakítását célzó törvénytervezetek a szenátusban.

Atlantában elmondott beszédében az elnök felszólította a szenátorokat: "lépjenek fel a szavazók elnyomása ellen", és írják át a szenátus működésére vonatkozó szabályokat, hogy felül tudjanak kerekedni a felsőházi republikánus ellenzéken.

"Elegem van a hallgatásból!" – kiáltotta a tömegnek.

Atlantában elmondott beszédében Biden aláhúzta: a választási törvény módosításáért folytatott harc egyben "küzdelem Amerika lelkéért". A demokrata elnök

Martin Luther King polgárjogi mozgalmához hasonlította a választási rendszer átalakításának demokrata párti szándékát.

A demokrata párti elnök és a szövetségi kongresszus demokrata párti törvényhozói azért kívánják módosítani a szövetségi választási törvényt, mert a 2020-as elnökválasztás óta 19, republikánus vezetésű tagállamban fogadtak el a szavazást érintő változtatásokat. A változtatások csaknem mindenütt a választásokon résztvevők személyazonosságának igazolására, ellenőrzésére vonatkoznak, elkerülendő, hogy választásra nem jogosultak voksolhassanak, vagy hogy egyesek több helyen is leadhassák szavazataikat. Több tagállamban, így például Texasban, szigorították a levélszavazás feltételeit és körülményeit.

Demokrata párti politikusok azzal vádolják a republikánusokat, hogy mindezen változtatásokkal a kisebbségek részvételét kívánják megnehezíteni a választásokon.

A szövetségi demokrata párti törvényhozók és Joe Biden elnök két törvénytervezetet fogadtatnának el. Ezek a választások lebonyolításának szinte minden aspektusát érintenék.

A módosítások következtében egységes választási törvény lenne érvényben

valamennyi tagállamban.

  • Az egyik törvényjavaslat szerint lazítanák a levélszavazás körülményeit, rögzítenék, hogy a szavazókörzetek határait a tagállamok helyett csakis független bizottságok szabhatnák át, és szabadnap lenne a választások napja.
  • A másik törvénytervezet kifejezetten felülírná a szövetségi alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság 2013-ban hozott döntését, amely lehetővé tette a tagállamoknak, hogy előzetes szövetségi jóváhagyás nélkül változtassanak államuk választási törvényein.

Ezzel egy időben a demokraták szorgalmazzák az obstrukció intézményének megszüntetését is.

A demokrata többségű képviselőházban tavaly márciusban elfogadták a módosításokat. A száztagú felsőházban, azaz a szenátusban kiegyenlítettek az erőviszonyok a demokraták és a republikánusok között, mert mindkét pártot 50-50 szenátor támogatja. A jelenlegi szabályok szerint a legtöbb törvénytervezet elfogadásához 60 szavazatra van szükség. A republikánusok egyöntetűen ellenzik a választási rendszer átalakítását, így a demokrata párti politikusoknak jelenleg nincs elegendő szavazatuk ahhoz, hogy megváltoztassák a szenátusi szabályozást.

"Nincs más alternatívánk" – jelentette ki Biden Atlantában, és a szenátus szabályainak megváltoztatására, az obstrukció intézményének eltörlésére szólította fel párttársait annak érdekében, hogy keresztül vihessék a választási törvények megváltoztatását. Azt fejtegette, hogy

ha a törvényhozók nem cselekszenek az ország "szívének és lelkének védelmében", akkor veszély fenyegeti az amerikai demokráciát.

Biden most először szorgalmazta az obstrukció megszüntetését, azzal vádolva meg a republikánusokat, hogy "visszaélnek" az amerikai politika e hagyományos intézményével.

Két demokrata párti szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema már korábban jelezte, hogy nem szavazza meg az obstrukció eltörlését.

Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alaposan megütötték az amerikai tőzsdéket, közben új csúcsra ment az arany

Alaposan megütötték az amerikai tőzsdéket, közben új csúcsra ment az arany

Alaposan elromlott az elmúlt napokban a tőkepiaci hangulat, mióta Donald Trump bejelentette, hogy 25 százalék vámot vet ki azokra az autókra, amiket az Egyesült Államokba exportálnak, ráadásul a büntetővámok az autóalkatrészekre is vonatkoznak majd. A bejelentést követően a befektetők azt kezdték árazni, hogy masszív globális kereskedelmi háború alakulhat ki, amiből ráadásul az amerikai cégek sem jönnek ki jól. Az általános rossz hangulatra egy ma megjelent amerikai makroadat is rátett egy lapáttal, az amerikai maginfláció magasabb lett a vártnál, ez alapján pedig tartósan magasan maradhatnak a kamatok, ez alapvetően nem kedvez a kockázatos tőkepiaci eszközöknek. Pénteken eséssel fejezték be a kereskedési napot az európai részvénypiacok, az amerikai tőzsdéket pedig alaposan megütötték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 28. 21:02
×
×
×
×