Infostart.hu
eur:
378.64
usd:
321.99
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Joe Biden amerikai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen a washingtoni Fehér Házban 2021. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden: "Elegem van a hallgatásból!"

Az amerikai elnök bírálta, hogy elakadtak a választási rendszer átalakítását célzó törvénytervezetek a szenátusban.

Atlantában elmondott beszédében az elnök felszólította a szenátorokat: "lépjenek fel a szavazók elnyomása ellen", és írják át a szenátus működésére vonatkozó szabályokat, hogy felül tudjanak kerekedni a felsőházi republikánus ellenzéken.

"Elegem van a hallgatásból!" – kiáltotta a tömegnek.

Atlantában elmondott beszédében Biden aláhúzta: a választási törvény módosításáért folytatott harc egyben "küzdelem Amerika lelkéért". A demokrata elnök

Martin Luther King polgárjogi mozgalmához hasonlította a választási rendszer átalakításának demokrata párti szándékát.

A demokrata párti elnök és a szövetségi kongresszus demokrata párti törvényhozói azért kívánják módosítani a szövetségi választási törvényt, mert a 2020-as elnökválasztás óta 19, republikánus vezetésű tagállamban fogadtak el a szavazást érintő változtatásokat. A változtatások csaknem mindenütt a választásokon résztvevők személyazonosságának igazolására, ellenőrzésére vonatkoznak, elkerülendő, hogy választásra nem jogosultak voksolhassanak, vagy hogy egyesek több helyen is leadhassák szavazataikat. Több tagállamban, így például Texasban, szigorították a levélszavazás feltételeit és körülményeit.

Demokrata párti politikusok azzal vádolják a republikánusokat, hogy mindezen változtatásokkal a kisebbségek részvételét kívánják megnehezíteni a választásokon.

A szövetségi demokrata párti törvényhozók és Joe Biden elnök két törvénytervezetet fogadtatnának el. Ezek a választások lebonyolításának szinte minden aspektusát érintenék.

A módosítások következtében egységes választási törvény lenne érvényben

valamennyi tagállamban.

  • Az egyik törvényjavaslat szerint lazítanák a levélszavazás körülményeit, rögzítenék, hogy a szavazókörzetek határait a tagállamok helyett csakis független bizottságok szabhatnák át, és szabadnap lenne a választások napja.
  • A másik törvénytervezet kifejezetten felülírná a szövetségi alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság 2013-ban hozott döntését, amely lehetővé tette a tagállamoknak, hogy előzetes szövetségi jóváhagyás nélkül változtassanak államuk választási törvényein.

Ezzel egy időben a demokraták szorgalmazzák az obstrukció intézményének megszüntetését is.

A demokrata többségű képviselőházban tavaly márciusban elfogadták a módosításokat. A száztagú felsőházban, azaz a szenátusban kiegyenlítettek az erőviszonyok a demokraták és a republikánusok között, mert mindkét pártot 50-50 szenátor támogatja. A jelenlegi szabályok szerint a legtöbb törvénytervezet elfogadásához 60 szavazatra van szükség. A republikánusok egyöntetűen ellenzik a választási rendszer átalakítását, így a demokrata párti politikusoknak jelenleg nincs elegendő szavazatuk ahhoz, hogy megváltoztassák a szenátusi szabályozást.

"Nincs más alternatívánk" – jelentette ki Biden Atlantában, és a szenátus szabályainak megváltoztatására, az obstrukció intézményének eltörlésére szólította fel párttársait annak érdekében, hogy keresztül vihessék a választási törvények megváltoztatását. Azt fejtegette, hogy

ha a törvényhozók nem cselekszenek az ország "szívének és lelkének védelmében", akkor veszély fenyegeti az amerikai demokráciát.

Biden most először szorgalmazta az obstrukció megszüntetését, azzal vádolva meg a republikánusokat, hogy "visszaélnek" az amerikai politika e hagyományos intézményével.

Két demokrata párti szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema már korábban jelezte, hogy nem szavazza meg az obstrukció eltörlését.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×