Infostart.hu
eur:
363.06
usd:
314.28
bux:
150281.1
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin Kijev hallgatólagos támogatásával vádolta a Nyugatot

Az ukrán vezetés a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével élezi ki a helyzetet a Donyec-medencében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerének a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.

Az orosz elnöki hivatal Putyin és Emmanuel Macron telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatása szerint a felek kifejtették elvi álláspontjukat az ukrajnai konfliktusról. Az orosz vezető konkrét példákat hozott fel arra, hogy Kijev szerinte hogyan sértette meg a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

Mint mondta, az ukrán hatóságok szándékosan, több nyugati ország beleegyezésével élezik ki a helyzetet a demarkációs vonalon. Kifogásolta, hogy

Ukrajnába modern fegyvereket "pumpálnak", ami közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.

Putyin tájékoztatta francia kollégáját a november 26-i orosz-azeri-örmény csúcstalálkozó főbb eredményeiről is. A tárgyalások témája a hegyi-karabahi helyzet volt. Ismertette a tűzszünet betartatása, a menekültek visszatérése, valamint a kereskedelmi, gazdasági és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket.

A felek reményüket fejezték ki, hogy az Európai Unió intézményeinek vezetői, valamint Ilham Aliyev azeri és Nikol Pasinján örmény elnök szerdára tervezett találkozója is hasznos lesz. Támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökei - Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország - munkájának intenzívebbé tételét.

Putyin azt is szorgalmazta, hogy a Fehéroroszország és az EU határán kialakult migrációs válságot Minszk és az Unió tagállamai közötti közvetlen tárgyalásokon vitassák meg. Felhívta a figyelmet "a menekültek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek megsértésére Lengyelország és a balti államok részéről", valamint arra, hogy "a migrációs válságot a humanitárius jog szabályaival összhangban kell megoldani". Hangot adott reményének, hogy a probléma a közeljövőben teljesen lekerül a napirendről.

Putyin hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások az Oroszország számára nyújtandó biztonsági és jogi garanciákról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését, valamint az Oroszországot fenyegető fegyverek telepítését a vele szomszédos államokba, elsősorban Ukrajnába.

Arra szólította fel a francia felet, hogy tanúsítson megértést a felvetett aggodalmakkal kapcsolatban, és kapcsolódjon be a tárgyalásokba.

Putyin és Macron a járványvédelemre is kitért, és megállapodott a szoros személyes kapcsolattartás folytatásában.

A két elnök az idén már hetedik alkalommal beszélt egymással, emellett márciusban videokapcsolaton keresztül Angela Merkel akkori német kancellár részvételével is tárgyaltak.

Moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán válság és Oroszország által a NATO-tól és az Egyesült Államoktól követelt biztonsági garanciák kérdése téma volt Putyin és Sauli Niinistö finn elnök, valamint Szergej Lavrov orosz és Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi távtárgyalásán is. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a német fél által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alkalmából kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok fejlesztésére az új német kormánnyal.

Címlapról ajánljuk
Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Friedrich Merz vesztét okozhatják a személycseréi – szakértő

Bauer Bence szerint a német kancellár saját pozíciója erősítése végett vágott bele személycserék sorába maga körül, de ebbe nem vont be túl sok mindenkit, ami a vesztét okozhatja ősszel, amikor három tartományi választási választás döntő üzenet lehet a pártok közötti erőviszonyokról. Íme a lehetséges forgatókönyvek.

Kekvák: az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz és a KDNP indítványát

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás elleni Fidesz–KDNP indítványt. Sulyok Tamás államfő eltávolítása, az országgyűlési képviselők időkorlátja és az alkotmánybírák korhatára ügyében még nincs döntés.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Lerántották a leplet nagy energiaterveikről Kapitány Istvánék: alapjaiban szabják át a magyar rendszert

Lerántották a leplet nagy energiaterveikről Kapitány Istvánék: alapjaiban szabják át a magyar rendszert

A szélerőművek építésétől a háztartási napelemeken és akkumulátorokon át az okosmérőkig a magyar villamosenergia-rendszer számos fontos szabályát egyszerre írná át a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium két, csütörtökön társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete. A csomag kifejezetten a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt energetikai reformok és az ezekhez kapcsolódó uniós mérföldkövek teljesítését szolgálja. A változások között vannak közvetlenül a háztartásokat érintő lépések – például a gyorsabb napelemes hálózati csatlakozás, az okosmérők szélesebb körű elérhetősége és a rugalmas áramtarifa –, de jelentősen átszabnák a nagyobb megújulóenergia-beruházások engedélyezését és a szűkös hálózati kapacitások elosztását is. Ráadásul a geotermikus kutatások intézményi rendszeréhez és az energiatárolók finanszírozásához is hozzányúlna Kapitány István minisztériuma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×