Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
334.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin Kijev hallgatólagos támogatásával vádolta a Nyugatot

Az ukrán vezetés a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével élezi ki a helyzetet a Donyec-medencében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerének a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.

Az orosz elnöki hivatal Putyin és Emmanuel Macron telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatása szerint a felek kifejtették elvi álláspontjukat az ukrajnai konfliktusról. Az orosz vezető konkrét példákat hozott fel arra, hogy Kijev szerinte hogyan sértette meg a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

Mint mondta, az ukrán hatóságok szándékosan, több nyugati ország beleegyezésével élezik ki a helyzetet a demarkációs vonalon. Kifogásolta, hogy

Ukrajnába modern fegyvereket "pumpálnak", ami közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.

Putyin tájékoztatta francia kollégáját a november 26-i orosz-azeri-örmény csúcstalálkozó főbb eredményeiről is. A tárgyalások témája a hegyi-karabahi helyzet volt. Ismertette a tűzszünet betartatása, a menekültek visszatérése, valamint a kereskedelmi, gazdasági és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket.

A felek reményüket fejezték ki, hogy az Európai Unió intézményeinek vezetői, valamint Ilham Aliyev azeri és Nikol Pasinján örmény elnök szerdára tervezett találkozója is hasznos lesz. Támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökei - Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország - munkájának intenzívebbé tételét.

Putyin azt is szorgalmazta, hogy a Fehéroroszország és az EU határán kialakult migrációs válságot Minszk és az Unió tagállamai közötti közvetlen tárgyalásokon vitassák meg. Felhívta a figyelmet "a menekültek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek megsértésére Lengyelország és a balti államok részéről", valamint arra, hogy "a migrációs válságot a humanitárius jog szabályaival összhangban kell megoldani". Hangot adott reményének, hogy a probléma a közeljövőben teljesen lekerül a napirendről.

Putyin hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások az Oroszország számára nyújtandó biztonsági és jogi garanciákról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését, valamint az Oroszországot fenyegető fegyverek telepítését a vele szomszédos államokba, elsősorban Ukrajnába.

Arra szólította fel a francia felet, hogy tanúsítson megértést a felvetett aggodalmakkal kapcsolatban, és kapcsolódjon be a tárgyalásokba.

Putyin és Macron a járványvédelemre is kitért, és megállapodott a szoros személyes kapcsolattartás folytatásában.

A két elnök az idén már hetedik alkalommal beszélt egymással, emellett márciusban videokapcsolaton keresztül Angela Merkel akkori német kancellár részvételével is tárgyaltak.

Moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán válság és Oroszország által a NATO-tól és az Egyesült Államoktól követelt biztonsági garanciák kérdése téma volt Putyin és Sauli Niinistö finn elnök, valamint Szergej Lavrov orosz és Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi távtárgyalásán is. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a német fél által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alkalmából kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok fejlesztésére az új német kormánnyal.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×