Infostart.hu
eur:
362.55
usd:
322.14
bux:
0
2026. november 5. csütörtök Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin Kijev hallgatólagos támogatásával vádolta a Nyugatot

Az ukrán vezetés a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével élezi ki a helyzetet a Donyec-medencében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerének a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.

Az orosz elnöki hivatal Putyin és Emmanuel Macron telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatása szerint a felek kifejtették elvi álláspontjukat az ukrajnai konfliktusról. Az orosz vezető konkrét példákat hozott fel arra, hogy Kijev szerinte hogyan sértette meg a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

Mint mondta, az ukrán hatóságok szándékosan, több nyugati ország beleegyezésével élezik ki a helyzetet a demarkációs vonalon. Kifogásolta, hogy

Ukrajnába modern fegyvereket "pumpálnak", ami közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.

Putyin tájékoztatta francia kollégáját a november 26-i orosz-azeri-örmény csúcstalálkozó főbb eredményeiről is. A tárgyalások témája a hegyi-karabahi helyzet volt. Ismertette a tűzszünet betartatása, a menekültek visszatérése, valamint a kereskedelmi, gazdasági és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket.

A felek reményüket fejezték ki, hogy az Európai Unió intézményeinek vezetői, valamint Ilham Aliyev azeri és Nikol Pasinján örmény elnök szerdára tervezett találkozója is hasznos lesz. Támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökei - Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország - munkájának intenzívebbé tételét.

Putyin azt is szorgalmazta, hogy a Fehéroroszország és az EU határán kialakult migrációs válságot Minszk és az Unió tagállamai közötti közvetlen tárgyalásokon vitassák meg. Felhívta a figyelmet "a menekültek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek megsértésére Lengyelország és a balti államok részéről", valamint arra, hogy "a migrációs válságot a humanitárius jog szabályaival összhangban kell megoldani". Hangot adott reményének, hogy a probléma a közeljövőben teljesen lekerül a napirendről.

Putyin hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások az Oroszország számára nyújtandó biztonsági és jogi garanciákról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését, valamint az Oroszországot fenyegető fegyverek telepítését a vele szomszédos államokba, elsősorban Ukrajnába.

Arra szólította fel a francia felet, hogy tanúsítson megértést a felvetett aggodalmakkal kapcsolatban, és kapcsolódjon be a tárgyalásokba.

Putyin és Macron a járványvédelemre is kitért, és megállapodott a szoros személyes kapcsolattartás folytatásában.

A két elnök az idén már hetedik alkalommal beszélt egymással, emellett márciusban videokapcsolaton keresztül Angela Merkel akkori német kancellár részvételével is tárgyaltak.

Moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán válság és Oroszország által a NATO-tól és az Egyesült Államoktól követelt biztonsági garanciák kérdése téma volt Putyin és Sauli Niinistö finn elnök, valamint Szergej Lavrov orosz és Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi távtárgyalásán is. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a német fél által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alkalmából kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok fejlesztésére az új német kormánnyal.

Címlapról ajánljuk
Recseg-ropog a szlovák kormánykoalíció

Recseg-ropog a szlovák kormánykoalíció

Felkavarta a szlovák belpolitikai életet a parlamenti többség körüli bizonytalanság. Az „átülések”, frakcióközi átrendeződések kapcsán Robert Fico miniszterelnök kijelentette, mindent meg kell tenni, hogy a jelenlegi választási ciklus rendes időben, 2027-ben érjen véget. Az ellenzéki pártok szerint a kormánykoalíció már elveszítette többségét, ezért előrehozott választást követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Nagy hullámokat vetett a félidős amerikai választás

Nagy hullámokat vetett a félidős amerikai választás

Vegyesen alakult a kereskedés csütörtökön az ázsiai tőzsdéken, a technológiai részvényeket komoly eladási hullám sújtotta. Dél-Koreában több mint 5 százalékot zuhant a vezető részvényindex, a Kospi, ami miatt átmenetileg korlátozták a kereskedést, a Samsung és az SK Hynix árfolyama meredeken esett. A befektetők az amerikai chipgyártók csalódást keltő gyorsjelentései után egyre jobban aggódnak a félvezetőipar növekedési kilátásai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások megtérülése miatt. A hangulatot viszont javította az olajárak jelentős csökkenése, ami mérsékelheti az inflációs nyomást és kedvezhet a kamatkilátásoknak. Az amerikai félidős választásokon aratott demokrata győzelem szintén átrendezte a piaci várakozásokat, a dollár gyengült, az amerikai állampapírhozamok pedig csökkentek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×