eur:
402.57
usd:
349.28
bux:
95317.22
2025. június 16. hétfő Jusztin
Az Örményország külügyminisztériuma által közreadott képen lángol egy épület egy azeri tüzérségi támadást követően a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fővárosában, Sztepanakertben 2020. október 24-én. Folytatódnak a harcok az örmény és az azeri fél között azután is, hogy a két ország külügyminisztere amerikai közvetítéssel az előző nap Washingtonban tárgyalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Örményország külügyminisztériuma/Davit Ghahramanyan

Kiújultak az azeri–örmény harcok, Pasinján orosz segítséget kér

Fegyveres konfliktusok törtek ki éjszaka az örmény-azeri határon Hegyi-Karabah térségében, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

Pasinján azt is közölte, hogy legalább 49 örmény katona vesztette életét az összecsapásokban. Az Interfax orosz hírügynökség által idézett nyilatkozatában a miniszterelnök hozzátette, a harcok, noha kisebb intenzitással, de folytatódnak.

A News.am című örmény hírportál közölte, hogy éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.

Az Interfax orosz hírügynökség később arról számolt be, hogy Suren Papikján örmény és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megegyeztek, hogy "lépéseket tesznek a helyzet stabilizálására".

Antony Blinken a feszültség azonnali csökkentésére szólított fel.

Az azeri-örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint

az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát

Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.

Baku Jerevánt tette felelőssé a feszültségért, hozzátéve, hogy az örmény támadásnak áldozatai vannak az azeri oldalon, részletekre azonban nem tért ki. Az azeri külügyi tárca közleményben arról tájékoztatott, hogy az örmények Kelbajar és Dashkesan térségét lőtték, az azeri katonák pedig csupán válaszoltak az agresszióra.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Twitteren azt közölte, az ügyben egyeztett azeri hivatali partnerével, Ceyhun Bayramovval, és felszólította Jerevánt, "hagyjon fel a provokációval".

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak.

Jóllehet a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.

(A nyitókép illusztráció: Az Örményország külügyminisztériuma által közreadott képen lángol egy épület egy azeri tüzérségi támadást követően a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fővárosában, Sztepanakertben 2020. október 24-én.)

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Magyar magánegészségügy: üzlet, de másképp

Magyar magánegészségügy: üzlet, de másképp

Az állami egészségügyből egyre jobban kiszoruló tömegek egyre inkább a magánegészségügyben találnak valós alternatívát. A privát szektor bővülése ugyanis 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett tavaly - derül ki a Portfolio átfogó körképéből, melynek keretében a legnagyobb 30 magánegészségügyi szolgáltató tavalyi beszámolóját vizsgálta meg. A hálapénz magánosodása, vagy inkább "magánosítása" tehát aktívan zajlik Magyarországon, ez a kereslet pedig húzza magával a teljes szektort és a nagyívú fejlesztéseket. A nyereségesség tekintetében viszont teljesen szétszakadt a mezőny, de ezeket a szempontokat cikksorozatunk második részében elemezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×