Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Luxembourg, 2017. május 10.Az Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejárata Luxembourgban 2017. május 10-én, amikor megkezdődik a tárgyalás a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Indul a nagy per Luxemburgban, sok milliárd a tét

Kezdődik az Európai Unió Bíróságán a magyar és lengyel beadvány tárgyalása. Ezen múlik, hogy tudja-e érvényesíteni az Unió a jogállamisági előírásokat a retorziókkal az eddigiek alapján leginkább fenyegetett két országgal is szemben.

Ma kezdődik az Európai Unió Bíróságán annak a magyar és lengyel beadványnak a tárgyalása, amely megsemmisítené a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben az unió pénzügyi érdekeit védő rendeletet. A téma fontosságát jelzi, hogy a luxemburgi székhelyű testület teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró jelenlétében tárgyalja a kereseteket, amire rendkívül ritkán, csak kivételes jelentőségű esetekben kerül sor. A tanácskozást kétnaposra tervezik: a magyar és a lengyel kormány képviselői, illetve a megtámadott törvényt jóváhagyó uniós intézmények jogászai hétfő délután tartják meg a perbeszédeiket, míg a bírák és az első véleményt majd megfogalmazó főtanácsnok kedden fogják feltenni az ügyekkel kapcsolatos kérdéseiket. A beadványokat sürgősséggel tárgyalja az EU Bírósága, ami azt jelenti, hogy idén decemberben, de legkésőbb a jövő év elején megszülethet az ítélet – írja a Népszava.

Az “uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet” tavaly decemberben hagyták jóvá a közösség társ-jogalkotói: az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló EU Tanács. A jogszabály szerint a támogatások megvonásával sújthatók azok a jogállami normaszegések, amelyek közvetlenül és bizonyíthatóan sértik az unió költségvetési érdekeit.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tavaly év végén a közösségi büdzsé egyhangú egyetértéshez kötött elfogadásának vétójával próbálta megakadályozni a jogszabály elfogadását.

Végül annyit sikerült kiharcolniuk, hogy az előírások alkalmazását addig elhalasszák, amíg az uniós bíróság nem dönt a jogszerűségükről.

Érvelésük szerint az EU a rendelet jóváhagyásával túllépett a hatáskörén, a szöveg sok helyütt homályos, többféle értelmezésre ad lehetőséget, ami sérti a jogbiztonságot. A két ország idén márciusban nyújtotta be a kifogásait részletesen indokló és megsemmisítést kérő keresetét az uniós bíróságon.

Az uniós vezetők Orbánnal és Morawieckivel kötött külön alkuja mindmáig meggátolta a jogsértő tagországok felelősségre vonását, amit az Európai Parlament folyamatosan és élesen bírál. A képviselő-testület szerint az állam- és kormányfők nem tilthatják meg az előírások alkalmazásával megbízott Európai Bizottságnak, hogy akkor és úgy indítsa el az eljárást, amikor és ahogy jónak látja – írja a Népszava. Az EP perrel fenyegeti a biztosi testületet, ha záros határidőn belül nem hívja tetemre a közösségi forrásokkal visszaélő és a jogállami értékeknek fittyet hányó kormányokat.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×