Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.5
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Egyre csökken a német kormányzó CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága

Alig fél évvel a következő németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt.

Egyre gyengül a legnagyobb kormányzó erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága, egy vasárnap ismertetett felmérés szerint már a legutóbbi Bundestag-választáson elért szintet sem éri el.

A Bild am Sonntag című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a választók 32 százaléka támogatja a CDU/CSU-t.

Ez a legalacsonyabb szint a koronavírus-világjárvány németországi elmélyülése, 2020 márciusa óta, és nem éri el a 2017-es Bundestag-választáson elért 32,9 százalékot, amely a pártszövetség történetének legrosszabb eredménye volt az 1949-es 31 százalék óta.

  • A CDU/CSU támogatottsága a járvány első szakaszában a helyzet romlásával párhuzamosan mind magasabbra emelkedett,
  • majd nagyjából fél évre a 40 százalék körüli szinten stabilizálódott.
  • A gyengülés az utóbbi hónapokban kezdődött, és a német sajtóban idézett szakértők szerint ugyancsak összefügg a járvány elleni védekezéssel.

Az elemzések szerint a CSU/CSU-t mindenekelőtt az oltási kampány lassúsága, valamint a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó járványügyi zárlat feloldása körüli bizonytalanság miatt támadt lakossági elégedetlenség sújtja.

Tovább rontja a pártszövetség helyzetét, hogy a napokban

két Bundestag-képviselőjükről is kiderült, hogy elfogadtak több százezer euró jutalékot egészségügyi védőmaszkokkal foglalkozó vállalkozásoktól, amelyeket állami megrendelésekhez segítettek.

A CSU-s Georg Nüsslein ellen nyomozás is indult már, a másik képviselő, a CDU-s Nikolas Löbel pedig vasárnap bejelentette, hogy terveit megváltoztatva inkább nem indul a következő választáson.

A támogatottság rohamos csökkenése a március 14-i helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban készített felmérésekben is nyomon követhető.

A CDU Baden-Württembergben már csak 24 százalékon áll - hat százalékpontot veszítve a tavaly év végén mért 30 százalékhoz képest -, nagyságrendekkel elmarad koalíciós társától, a tartományt nagyobbik kormánypártként 2011 óta vezető Zöldektől, akik 35 százalékon állnak.

Rajna-vidék-Pfalzban a CDU ellenzékben van, támogatottsága a legutóbbi, február végén, március elején készített mérések szerint 29 százalékra süllyedt az év elején elért 33-34 százalékról. A kereszténydemokraták így egyre inkább elmaradnak a tartományt a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) és a Zöldekkel kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mögött, amely a szavazatok 33 százalékára számíthat.

A Bild am Sonntagban közölt adatok szerint az országos szintű támogatottságot tekintve a CDU és a csak Bajorországban működő CSU szövetsége 2 százalékponttal gyengült az előző, egy héttel korábban mért 34 százalékhoz képest. Ugyanakkor

a jobbközép pártszövetség így is messze a legnépszerűbb politikai erő Németországban.

A második a Zöldek pártja 19 százalékkal, utánuk az SPD következik 16 százalékkal, majd a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékkal, és az FDP és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke), egyaránt 9 százalékkal.

A Bundestag-választást szeptember 26-án tartják.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×