eur:
393.54
usd:
364.51
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Egy egészségügyi dolgozó mutatja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina második adagját igazoló oltási kártyáját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2021. január 23-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Jön az uniós oltási igazolás, az a kérdés, mennek-e vele valamire

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy márciusban konkrét javaslatot tesz olyan digitális oltási igazolvány bevezetésére, amely megnyithatja az utat a korlátozásmentes utazások előtt. Távolról sem mindenki örült az ötletnek.

Ursula von der Leyen azzal az indoklással jelentette be hétfőn az oltási igazolvány (a „zöld digitális útlevél”) bevezetésének a szándékát, hogy azzal szavai „lényegesen megkönnyíthetik az európaiak életét”, és fokozatosan áttérhetnek az egyre biztonságosabb utazásokra. Ezt a véleményt azonban a jelek szerint nem mindenki osztja.

Sophie Wilmès korábbi belga kormányfő, jelenleg Belgium külügyminisztere a leghatározottabban kizárta, hogy országában valaha intézményesítenék az utazási oltási igazolást. Wilmès szerint maga az oltási igazolás mint orvosi papír indokolt és hasznos, de

alapjaiban elhibázott lenne az emberek mozgásszabadságát az oltáshoz kötni.

„A diszkriminációmentesség elvének feltétlen tiszteletben tartása” semmiképpen sem csorbulhat, márpedig az oltás nem kötelező, és az sem biztosítható, hogy mindenki belátható időn belül részesüljön belőle – érvelt a belga politikus, akinek véleményét hasonlóan kategorikus kijelentéssel megtámogatta főnöke, Alexander de Croo belga kormányfő is.

Kikelt az ötlet ellen Aleksander Vucic szerb elnök is, aki úgy fogalmazott, hogy egyenesen „sokkolta” őt az utazási oltási igazolás szándéka, mivel az szerinte egyszerre értelmetlen és „antieurópai”. Ha bevezetik, minden fiatal mielőbb be akarja majd oltatni magát, kikezdve a jelenlegi prioritási rendszert is – tette hozzá.

Kiderült az is, hogy még a megcélzott majdani digitális igazolványt elviekben nem ellenző országok értelmezésében is lehetnek olyan eltérések, amelyek alááshatják a leendő passzus tényleges, közösségi szintű használatát. A lengyel illetékes hatóság például jelezte, hogy akár digitális igazolvánnyal érkezik valaki Lengyelországba, akár anélkül, belépésre csak akkor számíthat, ha az EU ügynöksége által elismert szerrel van beoltva, vagy ha legfeljebb 48 órás negatív PCR-teszttel rendelkezik.

Hangzottak el fenntartások szakmai (idegenforgalmi) körökből is. A brüsszeli Euractiv idézte Gloria Geuvarát, a „világutazás és idegenforgalom tanácsának” (WTTC) elnökét, aki szintén arra helyezte a hangsúlyt, hogy kerüljék a diszkriminációt a turizmusban. Szerinte ha az utazási szabadságot az oltási igazolvány zöld jelzéséhez kötik, akkor ezzel

kizárják az utazásból a szegényebb országok polgárait, vagy a fiatalabb világjárókat,

valamint azokat, akiket nem lehet beoltani (vagy nem akarják, hogy beoltsák őket). Márpedig ez szerinte sem lehet a szabad utazási jog megtagadásának indoka.

A szakember azzal érvelt, hogy az utazás a jövőben minden bizonnyal egy sor feltétel és intézkedés együttes jelenlétét is elvárja majd, mint amilyen a tesztelés, a maszkviselés, vagy szigorú higiéniai előírások betartása. A megcélzott „zöld útlevél” önmagában nem válthatja ki ezeket.

Akadt olyan idegenforgalmi érintett, aki elviekben még akár üdvözölné is a „zöld passzust”, de mert erősen kétségesnek tartja, hogy a 2021-es idegenforgalmi főszezon kezdetéig – júniusig – elkészüljenek vele, ezért szerinte a szakmának eleve más módszerekre (például a görög–izraeli kétoldalú megállapodás gyakorlatára) kellene rövid távon berendezkednie.

A hivatalos álláspont mindenesetre továbbra is igazoláspárti, és az előkészületek is ennek jegyében zajlanak.

Az EU e féléves soros elnökségét ellátó portugál kormány egészségügyi minisztere, Marta Temido például megerősítette, hogy mindenben igyekezni fognak segíteni a leendő dokumentum bevezetésében, mert az szerinte kulcsot adhat „a normális élethez” való fokozatos visszatéréshez.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke egyúttal megerősítette, hogy a testület a jelenlegi tervek szerint március 17-én készül majd a javaslatát bemutatni.

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×