Burnham megválasztását a Labour pénteki rendkívüli kongresszusán hirdette ki Shabana Mahmood belügyminiszter, a párt országos végrehajtó bizottságának elnöke.

Andy Burnham Keir Starmer miniszterelnököt váltja a két éve kormányzó Munkáspárt élén.

Burnham hétfőtől a miniszterelnöki tisztséget is átveszi Starmertől, miután III. Károly király formálisan megbízza az új brit kormány megalakításával.

Starmer június 22-én jelentette be, hogy mindkét tisztségről lemond, miután a sorozatos belpolitikai botrányok, valamint a májusi időközi választásokon elszenvedett súlyos munkáspárti vereség nyomán mélypontra zuhant támogatottsága a közvéleményben és a párton belül egyaránt, és az alsóházi Labour-frakció, valamint saját kormányának tagjai részéről is egyre nagyobb nyomás nehezedett rá távozása végett.

Shabana Mahmood az utódválasztás eredményét ismertetve a pénteki Labour-kongresszuson elmondta: Burnham jelölését a 403 fős alsóházi Labour-frakció tagjai közül 379-en támogatták, és a Munkáspárthoz kötődő 11 országos szakszervezet mindegyike jóváhagyta a volt manchesteri polgármester pártvezetővé választását.

Ez a támogatottság messze meghaladja a Labour szabálykönyvében előírt minimális követelményeket.

A pártalkotmány szerint ugyanis a frakciólétszám legalább 20 százalékának támogató aláírását kell megszerezniük azoknak, akik vezetőváltás esetén indulni kívánnak a tisztségért. Ez azt jelenti, hogy Burnhamnek minimum 81 munkáspárti képviselő támogatását kellett összegyűjtenie a jelöltséghez.

A volt manchesteri polgármester által szerzett 379 frakcióaláírás azt is jelenti, hogy már a választási folyamatnak ebben a szakaszában matematikailag lehetetlenné vált bármely esetleges más pályázó számára a jelöltség elnyerése.

Az előírások között szerepel az is, hogy a Munkáspárttal hivatalosan társult 11 országos szakszervezet közül legalább háromnak - vagy minimum két szakszervezetnek és egy szintén Labour-kötődésű baloldali társadalmi szerveződésnek – támogatnia kell a vezetői posztért induló jelöltet.

A Munkáspártot a szakszervezetek alapították 1900-ban, jelenleg is alapvető befolyásuk van a Labour politikájának kialakítására, hivatalosan is a Munkáspárttal társult szerveződéseknek számítanak és szavazati joggal részt vesznek a párt éves kongresszusain.

Pártvezetőként tartott első beszédében Andy Burnham kijelentette: miniszterelnökként üzletbarát politikát kíván folytatni, és céljai között szerepel Nagy-Britannia újbóli iparosítása.

Egyenes utalást tett arra is, hogy nem fogja támogatni az Egyesült Királyság egyes nemzeteinek függetlenedési törekvéseit. Közölte: Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnökeként kíván dolgozni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy szakítani kíván a 1980-as éves konzervatív párti kormányainak politikai irányvonalával is, amely szavai szerint „a politikai hatalmat centralizálta, a gazdaságot pedig privatizálta”.

Andy Burnham már a vezetőválasztási kampány idején tartott programadó beszédében meghirdette, hogy a modernkori brit politikatörténetben példátlan decentralizációval Londonból az ország más térségeibe kíván döntési jogköröket áthelyezni, és az új modell egyik „idegközpontja” Észak-Anglia, mindenekelőtt Manchester lesz.

Burnham „Manchesterizmusnak” nevezte az elképzelést, és úgy fogalmazott: szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a gazdasági növekedés az eddigi erőcentrumokra összpontosul, és ezekből „csordogál le valamennyi” az elhanyagolt, elfeledett országrészekbe.