A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a következők a különbségek a két verzió között (az elsőt hagyták egyelőre jóvá):

• Chat Control 1.0: Ez egy korábbi, ideiglenes rendelet meghosszabbítása, amely lehetővé teszi – de jogilag még nem kötelezi – a techcégeket arra, hogy önkéntesen átvilágítsák a felhasználók üzeneteit, képeit és e-mailjeit gyanús tartalmak után kutatva. Ez a verzió leginkább azokat a platformokat érinti, amelyekben nincs végpontok közötti titkosítás (például Gmail, Facebook Messenger, Instagram, Snapchat).
• Chat Control 2.0: Ez a végleges, kötelező érvényű jogszabálytervezet, amely már olyan alkalmazásokat is térdre kényszerít, mint a Signal vagy a WhatsApp, amelyeken titkosítást is lehetett eddig alkalmazni.

Míg a megszavazott Chat Control 1.0 önkéntes szűrési rendszerben a cégek dönthetik el, hogy átvizsgálják-e a beszélgetéseket, addig a tervezett Chat Control 2.0 egy szigorúbb, állandó változat lenne, amely kötelezővé tenné az összes privát üzenet átvizsgálását – mondta az InfoRádióban Bor Olivér, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. kiberbiztonsági menedzsere, hozzátéve: igazából a Chat Control 2.0 lenne a nagy átfogó keretrendszer, de ebben nincs konszenzus.

2022 óta tart a vita, azóta nem tudnak megállapodni az Európai Unióban az oda delegált tagok, hogy legyen vagy ne legyen. Ez már egy jóval vitatottabb formula, kockázatértékelésen alapul, célzott, és adott esetben kötelező észlelési kötelezettségeket von maga után, jelenteni kell utána, és nem önkéntes, ahogy a Chat Control 1.0. De a cél mindenféleképpen jó és nemes, csak magát az eszközt vitatják, ahogy megvalósulna – magyarázta a szakértő, hozzátéve:

az automata rendszer működése nem minden esetben megbízható, ezért téves riasztásokhoz, úgynevezett fals pozitív észlelésekhez is vezethet.

A kritikusok többsége azt hiányolja, hogy az ellenőrzés, az automata észlelés végén nincsen semmilyen emberi felülvizsgálat, mielőtt jönnek a súlyos következmények: adott esetben mondjuk egy hatósági eljárás vagy egy fiókletiltás. Lehet, hogy célszerű lenne egy ilyen plusz ellenőrző funkciót beépíteni. Mindenféleképpen szükséges lenne beépíteni egy értesítést a felhasználónak, mielőtt történik bármifajta komolyabb észrevétel – magyarázta a szakértő, hozzátéve: „természetesen a jogorvoslati lehetőség mindenki előtt nyitva áll, de ismerjük ezt a fajta szélmalomharcot, hogy ha valaki akár csak ír egy közösségi médiatartalom-szolgáltatónak, hogy mondjuk zárolták a fiókját és vissza kéne kapnia, akkor az milyen procedúrával zajlik...”

Szóval nagyon sok féket kellene még beültetni ebbe a mechanizmusba

– magyarázta az InfoRádióban Bor Olivér, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. kiberbiztonsági menedzsere.

A heves jogi vitákat kiváltó uniós rendelet a Tanács jóváhagyása után 2028-ig érvényben marad, vagy addig, amíg nem születik megállapodás egy állandó szabályozásról.

A cikk Rozgonyi Ádám hanganyaga alapján készült.