eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban megsemmisült házának romjait mutatja egy férfi a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 30-án. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Nyitókép: MTI/AP/Aziz Karimov

Hegyi-Karabah: folytatódnak a harcok

A nemzetközi közösség nyomásgyakorlása ellenére sem csitulnak a harcok a vitatott hovatartozású kaukázusi Hegyi-Karabahban és környékén az örmény és azeri erők között.

Susan Sztyepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője közösségi oldalán azt írta szerda reggel, hogy az Arcah Örmény Autonóm Területen (Hegyi-Karabah örmény neve) a teljes arcvonalon tüzérségi összecsapások folynak. A terület légvédelme az éjszaka lelőtte az ellenség két drónját az enkláve székvárosa, Sztyepanakert felett.

Az azeri légierő a terület északi részén bombázta a helyi örmény erők állását. A támadásban török gyártmányú drónokat vetettek be, és török F-16-os vadászgépek tevékenykednek az örmény légvédelem hatótávolságán kívüli légtérben, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétákat vetnek be. Örmény részről rögzítették, hogy a pilóták török nyelven kommunikálnak egymással - jegyezte meg a védelmi tárca szóvivőnője.

Jereván előző nap azt állította, hogy egy török F-16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SzU-25-ös csatarepülőgépet. Ezt Ankarában és Bakuban is tagadták.

Az azeri védelmi tárca szerda reggeli tájékoztatása szerint az örmény erők a szembenálló felek közötti elválasztó vonaltól nem messze fekvő Terter városát ágyúzták, megrongálódott a városi infrastruktúra, és vannak sebesültek. Az azeriek azt állítják, hogy a keddi harcokban sikerült működésképtelenné tenniük az örmény légvédelem Sz-300-as ütegeit a Martunini járásban. Az örmény fél az elvesztett állások visszaszerzése érdekében erősítést küldött a reggeli órákban Magadiz környékére, és ellentámadásra tett kísérletet, de az azeriek ezt meghiúsították. "A heves harcok folytatódnak" - közölte a bakui minisztérium, azt állítva, hogy az örmény erők nagy veszteségeket szenvedtek.

Azeri részről beszámoltak arról is, hogy bekerítették az örmény erők egyik csoportosulását az Agder-Terter térség irányában. A bakui védelmi tárca szerint az örmény erők ágyúzták Azerbajdzsán goranboyi körzetét, tüzérségi csapások érték Asagi települést is.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök orosz újságíróknak nyilatkozva szerdán megismételte, hogy a kialakult helyzet miatt

Jerevánban fontolóra vették Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését,

és politikai-katonai szövetség megkötését a területtel. Hozzátette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során nem volt szó Oroszország esetleges katonai beavatkozásáról a fegyveres konfliktusba. Pasinján hozzátette, hogy Örményország szoros kapcsolatban áll a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) többi tagországával, tájékoztatja őket a helyzetről, de az ODKB nélkül is megteremti saját biztonságát. Az ODKB-t hat volt szovjet tagállam alkotja, Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Fehéroroszország, és már nem tagja Azerbajdzsán.

Pasinján azt hangoztatta, hogy Jereván célja a tartós béke és térségbeli stabilitás megteremtése, hogy ne ismétlődjön meg két-három évenként a mostanihoz hasonló helyzet Hegyi-Karabahban. Leszögezte azonban, hogy Örményország sosem fog a saját vagy a Hegyi-Karabah nemzeti érdekei ellenében cselekedni.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa és több ország is a harcok azonnal beszüntetésére szólította fel a szembenállókat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×