Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szájmaszkot viselő eladó egy bécsi bevásárlóközpontban 2020. április 1-én. Ausztriában a hatóságok a korábbinál szigorúbban ellenőrzik a koronavírus-járvány miatt bevezett korlátozások betartását, az üzletekben pedig kötelezővé tették a védőmaszkok használatát.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Koronavírus - Egész Ausztriára érvényes új szabály lép életbe

Sebastian Kurz kancellár a harmonikához hasonlította a koronavírussal kapcsolatos osztrák adatok alakulását.

Péntektől ismét kötelezővé teszik a szájmaszkot a zárt légterű nyilvános helyeken, így az élelmiszer-üzletekben, a bevásárlóközpontokban, a bankokban és a postahivatalokban - jelentette be Sebastian Kurz kancellár kedd délután Bécsben.

Kurz a harmonikához hasonlította a koronavírussal kapcsolatos számok alakulását. Kifejtette: pozitív és negatív szakaszok váltják egymást, vagyis az új fertőzöttek száma néhány napon át emelkedik, majd néhány egymást követő napon át ismét csökken.

A kancellár azzal indokolta a szigorításokat, hogy az üzletek, a bankok és a posták a hétköznapi élet színterei, a védelemre szorulók, így például az idősek is naponta látogatják azokat. Egyben emlékeztetett: több tartomány egyházi közösségeiben is kialakultak fertőzési gócpontok. Leszögezte: az istentiszteletek számát minimálisra csökkentik, és kötelezővé teszik a szájmaszkot a szertartások alkalmával is; és ha bebizonyosodik, hogy valaki megfertőződött, egy időre bezárják a templomot.

Közben az Egészségügyi Minisztériumban már folyamatban van az új jelzőrendszert kidolgozása, a tervek szerint augusztusban indul a próbaüzem. Az ország tartományait - a lavinajelző rendszerhez hasonlóan - zöld, sárga, narancssárga és piros jelzéssel látják el; a különböző jelzések esetén szükséges teendőket pedig egy kézikönyv tartalmazza majd, így a helyi vezetők annak segítségével döntenének a szükséges óvintézkedésekről.

Karl Nehammer belügyminiszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy

az új fertőzések jelentős része külföldi, főként balkáni utazásokkal függ össze.

Éppen ezért fokozott ellenőrzéseket vezetnek be a németországi, a csehországi és a szlovákiai határszakaszokon is, a "kockázatot jelentő térségekből" pedig csak negatív PCR-teszt birtokában lehet beutazni Ausztriába. Arról is beszélt: a nem javasolt, vagy a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országokból Ausztriába visszatérő, állandó lakcímmel vagy osztrák állampolgársággal rendelkezők számára lehetővé teszik a koronavírus-teszt elvégzését, a karanténkötelezettség ugyanakkor ez idő alatt is fennáll - szögezte le. Nehammer hozzátette: szeretnék megakadályozni, hogy a családokon belüli gócpontok alakuljanak ki.

Arról is szót ejtett, hogy

a büntetések is szigorúbbak lesznek;

a karantén megszegése 1450 euróra is büntethető, de ha egy koronavírussal fertőzött szegi meg a karantént, akkor annak akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Hozzátette: a karanténszabályok betartását eddig 56 ezer alkalommal ellenőrizték; szabályszegés 260 esetben történt.

Ausztriában az elmúlt 24 órában 84-en fertőződtek meg koronavírussal, így már harmadik napja száz alatt van az új fertőzöttek száma; hétfőn 88 új fertőzöttet diagnosztizáltak, azt megelőzően, szombattól vasárnapig pedig 82-en kapták meg a koronavírust. A legtöbb új fertőzött továbbra is Bécsben (32 fő) és Felső-Ausztriában (24 fő) található.

Ausztriában eddig 19 827 ember koronavírustesztje lett pozitív. Közülük 710-en haltak bele a betegség szövődményeibe, míg 17 716-an meggyógyultak. Jelenleg 1386 aktív fertőzöttet, illetve betegek tartanak nyilván, 114-üknek olyan súlyos az állapota, hogy kórházi kezelésre szorulnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×