eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, miután voksolt egy zágrábi szavazóhelyiségben 2020. július 5-én, az előrehozott parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/AP

A jobboldali HDZ nyert Horvátországban

A vasárnapi horvát előre hozott parlamenti választásokon leadott szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál vezet a jobboldali kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a Szociáldemokrata Párttal szemben. A HDZ kihirdette győzelmét, de nem szerzett abszolút többséget, így koalíciós partnert kell találnia.

A közvéleménykutatások nem ezt a végeredmény jósolták, de Horvátországban is választást kell nyerni, nem kutatást. Előzetesen a baloldali Restart Koalíció győzelmét várták, ám meglepetésre az eddig kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyert, még növelte is a mandátumainak a számát. Igaz, egyedül nem sikerült többséget szereznie, ezért koalíciós partnert kell keresnie – fogalmazott Ördögh Tibor Horvátország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az InfoRádióban.

Többféle forgatókönyv létezik. Az egyik, nagyon optimista szerint egy nagykoalíció jönne létre, amelyben a HDZ és az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) együttműködne. Erre kicsi az esély a szakértő szerint. Egy másik megoldást már kipróbált Horvátország négy évvel ezelőtt, akkor a jobboldali Híd Függetlenek Listájával (Most!) működtek együtt – ez a konfliktusokkal terhelt politikai közösség fél év után felbomlott, de lehetséges, hogy most hasonló megoldás jöhet létre. A Most! egyébként nagyjából megtartotta mandátumai számát, eddig 9 volt neki, most 8 van. Tudni kell ugyanakkor, hogy a kormányalakításhoz e két jobboldali párt együttműködése még mindig nem elegendő, másokat is be kell vonni.

A harmadik lehetőség, hogy a HDZ a tőle még jobbra (szélsőjobbra) található Hazafias Fronttal próbál közös nevezőre jutni, bár Ördögh Tibor rámutatott: korábban mindkét párt kizárta annak lehetőségét, hogy együttműködjenek egy kormányban – igaz, egy kormányalakítás érdekében sok minden megtörténhet.

Arra a kérdésre, hogy ha stabil koalíció alakul, kitarthat-e négy éven keresztül, Ördögh Tibor azt mondta, nem venné teljesen biztosra, csak azt, hogy a HDZ benne marad.

Ez egy vitatkozós kormány lesz

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy eltérő érdekeik lesznek a benne lévő pártoknak, ezért nehéz lesz konkrét kormányprogramot összeállítani. "A HDZ-nek egy 14 pontos részletes programja volt, amiben a minimálbértől kezdve a jövedelemadó-csökkentésen át a korrupció elleni küzdelemig sok minden megjelent, ehhez azért meg kell találni azt a partnert, amely részt tud ebben venni és nem a saját érdekeit nézi" – mutatott rá Ördögh Tibor.

A gazdaság rendbetétele és az új koronavírus-járvány miatt

Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormányzat úgy ítélte meg, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új parlamenti többség megteremtésével.

Ördögh Tibor rámutatott: a baloldal nem nagyon támogatta az előre hozott választás megtartását, de a HDZ-nek sikerült átvinnie a parlamenten.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×