Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Trócsányi László, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Trócsányi László: az EU van a tagállamokért, nem pedig fordítva

Az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos álláspontját. Eszerint a járványhelyzet után az unió reformja időszerűbb, mint valaha. Trócsányi László fideszes EP-képviselő az InfoRádiónak azt mondta: a magyar érdek az, hogy az Európai Unió a tagállamok egyenjogúságát hangsúlyozza.

Trócsányi László az InfoRádiónak kifejtette: az Európai Unió jövőjével kapcsolatban felmerülő különféle szempontrendszerek három intézmény, valamint a tagállamok nézőpontjából vizsgálandók.

Egyfelől az Európai Parlament és Európai Bizottság saját hatáskörének kibővítésében érdekelt, ennek megfelelően a demokráciára helyezi a hangsúlyt, és azt mondja,

polgárközelibbé kell tenni az uniót, miközben az embereket alapvetően nem ez érdekli

– tette hozzá az EP-képviselő. Szerint egy hatékony, versenyképes Európáért sokkal inkább a gazdaságra kellene fókuszálni, elsősorban ez a tagállamok érdeke. Ennek megfelelően az Európai Tanács jobban szem előtt tartja azokat a kérdéseket, amelyek az egyes országok gazdasági helyzetét erősítik, ezáltal piacképessé téve őket a világban. Trócsányi László emlékeztetett, a világ legnagyobb cégei között nincs európai, ezért

közös érdek az uniós vállalatok helyzetének javítása.

Jelenleg egy olyan vita zajlik a tagállamok és az intézmények között, hogy melyek legyenek a legfontosabb szempontok az EU jövőjét tekintve. Ezek meglehetősen eltérőek, ráadásul a Tanács, amely saját logikája menték próbál eljárni, még ki sem alakította a saját álláspontját, ami – Trócsányi László reményei szerint – legkésőbb a német elnökség kezdetére megtörténik. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a tagállamok a „szerződések urai”, az Európai Unió van a tagállamokért, nem pedig fordítva – jegyezte meg a fideszes delegált.

Trócsányi László szerint a magyar érdek egy olyan Európai Unió, amely

a tagállamok egyenjogúságát hangsúlyozza,

amely a tagállamok együttműködését fogja napirendre tűzni, nem pedig egy hierarchikus rendszert állít föl, amely egy ortodox, föderációs irányba viszi el az európai építkezést. Az ügyeket a tagállamok képesek megoldani, de koordinációra szükség van. „Tehát a szerződéseket be kell tartani, ez az elvárásunk az európai intézmények felé. Mi

a lopakodó hatáskörgyakorlást mindig visszautasítottuk”

– hangsúlyozta Trócsányi László.

Vagyis az Európai Unió jövőjét illetően – tette hozzá – az irány sokkal inkább az, hogy megerősítést nyerjen az európai építkezés legitimációja. Meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek szerepét, ellenkező esetben nagyon távoli, felülről építkező világ fog beköszönteni, amit a magyar kormány nehezen tudná elfogadni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×