eur:
393.52
usd:
364.47
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenző tüntető a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt éves kongresszusán Brightonban 2019. szeptember 22-én, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Máris vita van Boris Johnsonék listájából

A konzervatív párti kormányfő üzleti vezetők előtt tartott londoni beszédében vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

Az Egyesült Királyság pénteken kilépett az Európai Unióból, és szombattól érvényben van az alapesetben 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak. Ennek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól.

A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val. Hétfői beszédében Boris Johnson kijelentette ugyanakkor: e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét

például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Johnson szerint ez ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie.

Kanada példája lebeg a szemük előtt

Nem sokkal a beszéd után a Downing Street hivatalosan is közzétette összefoglalóját arról, hogy milyen alapelveket kíván érvényesíteni a jövőbeni kapcsolatrendszerben.

A dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

A miniszterelnöki hivatal anyaga leszögezi:

ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén, amikor az átmeneti időszak lejár.

London már korábban is jelezte, hogy a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel "Kanada-plusz-plusz-plusz" szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ez utóbbi célkitűzés szerepel a Downing Street által a tárgyalási alapelvekről összeállított, hétfőn ismertetett anyagban is. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett - az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel - hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is - írták.

Erről azonban máris vita van London és az EU között.

Az Európai Bizottság elnöke már jelezte ugyanis, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer, amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat.

Minapi londoni látogatásán Ursula von der Leyen kijelentette: a teljes körű - vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő - szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×