A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt 117 ország képviseletében, köztük több tucat állam- vagy kormányfő.

Mint minden nagy nemzetközi találkozó a davosi fórum is jól tükrözhet számos globális törésvonalat, amit jól mutat az is, hogy a keddi tanácskozások két legfontosabb vendége egymással homlokegyenest ellentétes nézeteket vall.

A 17 éves Greta Thunberg már a második egymást követő évben jött el Davosba, hogy cselekvésre szólítsa fel a politikusokat és az üzletembereket a klímaváltozás miatt. Azt még nem tudni, hogy találkozik-e Donald Trump amerikai elnökkel, aki nem hisz a klímaváltozásban és kiléptette országát a 2015-ben elfogadott párizsi megállapodásból.

Minden évben rendre néhány nappal a davosi értekezlet kezdete előtt közzéteszik a fórum szervezői által összeállított, a Globális kockázatok címet viselő jelentést. Most először fordult elő, hogy az öt legfontosabb kockázat mindegyike összefüggött a környezettel, kezdve a szélsőséges időjárástól a biodiverzitás csökkenésén át olyan az emberi tevékenység okozta környezetvédelmi károkig, mint az olaj és a radioaktív szennyezés veszélyei.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdasági kilátások című kiadványnak, a davosi tanácskozáshoz időzített frissítésében tovább rontotta a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését. A valutaalap 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra csökkentette a 2020-as és 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra a 2021-es globális GDP-növekedési előrejelzését. A 2019-es növekedésre októberben tett 3,0 százalékos becslését az IMF 2,9 százalékra vitte le.