eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Sebastian Kurz kancellár, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke (b) és Werner Kogler alkancellár, az osztrák Zöldek vezetője, miután letették hivatali esküjüket a bécsi Hofburgban 2020. január 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Szakértő: nem lesz sima ügy a konzervatív-zöld kormányzás Ausztriában

Számos feszültség lehet az Osztrák Néppárt és a Zöldek által alkotott kormánykoalícióban, mert különböző ideológiát képviselő pártok léptek szövetségre - mondta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Kiss J László, aki szerint Ausztria stabilitása lesz a legfontosabb kérdés.

Az osztrák kormány megalakulása világpremiert jelent, hiszen első alkalommal történik meg, hogy országos szinten egy konzervatív párt és egy zöld párt "kiskoalíciót" köt; egyáltalán a kiskoalíció is újdonság az országban, mert eddig csak nagykoalíciók születtek - mint erre az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss J. László rámutatott. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette, Németországban Baden-Württemberg tartományban 2011 óta üzemel zöld-konzervatív összefogású kormány, de ez is csak tartományi szint.

"Tíz néppárti-konzervatív miniszter van gazdasági, pénzügyi, mezőgazdasági, védelmi területen, míg

az igazságügy, a környezetvédelem, a kultúra és a sport a zöldekhez került,

négy tárcavezetőt adnak a kormányba" - vázolta Kiss J. László.

A kormányösszetétel további pikantériája, hogy a koalíció a migráció- és a klímapolitika kompromisszumán kell, hogy alapuljon a szakértő szerint.

"Ebben a két kérdésben a konzervatívok a néppárti programhoz ragaszkodtak, míg a zöldek a klímapolitikai szempontjaikat próbálták valamilyen módon érvényesíteni."

A pénzügyekre kitérve elmondta, most az adórendszer ökoszociális átalakítása következhet, 2022-ig megszületnek azok a tervek, amelyek beárazzák a klímavédelemmel együtt járó költségeket.

"Itt tulajdonképpen a karbonadóról van szó, vagy olyan intézkedésekről, amelyek a repülőjegyárak növekedéséről és a vonatjegyárak csökkenéséről szólnak."

Ahogy az angol mondja,

"forró krumpli" a migráció kérdése,

annál is inkább, mert a szavazati arányoknak megfelelően Sebastian Kurz kancellárnak sikerült érvényesítenie olyan szempontokat, mint a védőőrizet kérdése.

"Egy politikai premierről van szó e tekintetben. Számos feszültség lehet tehát ebben a koalícióban, épp azért, mert rendkívül távol eső és

eltérő ideológiai vércsoporthoz tartozó pártok kötöttek koalíciót.

De a fő szempont a stabilitás lesz" - fejtegette.

Kiss J. László szerint a zöldek kormányba kerülése a szénkorszakból való kilépés előkészítését célozhatja; akár már 2040-re elérheti az ország a klímasemlegességet, amit az EU 2050-re irányzott elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×