Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.48
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Boris Johnson brit miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélése közben a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) csúcstalálkozójának második napján a délnyugat–franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Dylan Martinez

Nagy találkozó vár Boris Johnsonra

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal hétfőn Luxemburgban Boris Johnson brit miniszterelnök.

Ez lesz kettejük első négyszemközti hivatalos találkozója azóta, hogy Johnsont júliusban a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjévé és miniszterelnökké választották. A Downing Street szóvivőjének részletek nélküli pénteki tájékoztatása szerint Johnson és Juncker munkavacsorán vesz részt. Az illetékes hangsúlyozta ugyanakkor:

a találkozó ténye nem jelenti azt, hogy áttörésre lehet számítani a brit EU-tagság megszűnésével kapcsolatos nyitott kérdések megoldásában.

Boris Johnson rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint van lehetőség új megállapodás elérésére az Európai Unióval a brexit feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.

Az EU többször is megerősített álláspontja viszont az, hogy nem lehetséges a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elutasított brexit-megállapodás újratárgyalása.

Johnson szerint a London által szorgalmazott új megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Johnson a héten Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel tárgyalt, és közös sajtótájékoztatójukon Varadkar kijelentette: Írország a backstop-záradékot továbbra is a Brexit-megállapodás kritikus fontosságú elemének tartja, ha és amíg nem sikerül alternatív megoldásokat találni. Hozzátette: Írország nyitott az alternatív javaslatokra, ezeknek azonban reálisnak, jogilag kötelező erejűnek és működőképesnek kell lenniük.

Az ír kormányfő hangsúlyozta, hogy Dublin mindeddig nem kapott ilyen javaslatokat Londontól, márpedig alternatív megoldások híján "backstop nélkül megállapodás sincs".

A The Times című konzervatív brit napilap pénteki kiadásában megjelent értesülés szerint az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddigi merev ellenállását feladva beleegyezne abba, hogy Észak-Írországban érvényben maradjanak a Brexit után az uniós belső piac szabályrendszerének egyes elemei, ha ezzel elérhető a backstop-záradék eltávolítása a Brexit-megállapodásból.

A DUP a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns párt, amelynek londoni alsóházi frakciója a kisebbségben kormányzó brit Konzervatív Párt külső eseti támogatója.

Arlene Foster, a DUP vezetője pénteki Twitter-bejegyzésében azonban határozottan cáfolta az értesülést, azt írva: a párt ésszerű megállapodást szeretne látni, de olyant nem, amely megosztja az Egyesült Királyság belső piacát. Foster szerint a DUP nem fog támogatni semmiféle olyan megoldást, amely a belső kereskedelem elé emelne akadályokat.

A The Times írására utalva a DUP vezetője úgy fogalmazott, hogy névtelen források használata "képtelen sztorik" megjelentetéséhez vezet.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×