Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Boris Johnson brit miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélése közben a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) csúcstalálkozójának második napján a délnyugat–franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Dylan Martinez

Nagy találkozó vár Boris Johnsonra

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal hétfőn Luxemburgban Boris Johnson brit miniszterelnök.

Ez lesz kettejük első négyszemközti hivatalos találkozója azóta, hogy Johnsont júliusban a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőjévé és miniszterelnökké választották. A Downing Street szóvivőjének részletek nélküli pénteki tájékoztatása szerint Johnson és Juncker munkavacsorán vesz részt. Az illetékes hangsúlyozta ugyanakkor:

a találkozó ténye nem jelenti azt, hogy áttörésre lehet számítani a brit EU-tagság megszűnésével kapcsolatos nyitott kérdések megoldásában.

Boris Johnson rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint van lehetőség új megállapodás elérésére az Európai Unióval a brexit feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.

Az EU többször is megerősített álláspontja viszont az, hogy nem lehetséges a tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is elutasított brexit-megállapodás újratárgyalása.

Johnson szerint a London által szorgalmazott új megállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Johnson a héten Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel tárgyalt, és közös sajtótájékoztatójukon Varadkar kijelentette: Írország a backstop-záradékot továbbra is a Brexit-megállapodás kritikus fontosságú elemének tartja, ha és amíg nem sikerül alternatív megoldásokat találni. Hozzátette: Írország nyitott az alternatív javaslatokra, ezeknek azonban reálisnak, jogilag kötelező erejűnek és működőképesnek kell lenniük.

Az ír kormányfő hangsúlyozta, hogy Dublin mindeddig nem kapott ilyen javaslatokat Londontól, márpedig alternatív megoldások híján "backstop nélkül megállapodás sincs".

A The Times című konzervatív brit napilap pénteki kiadásában megjelent értesülés szerint az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddigi merev ellenállását feladva beleegyezne abba, hogy Észak-Írországban érvényben maradjanak a Brexit után az uniós belső piac szabályrendszerének egyes elemei, ha ezzel elérhető a backstop-záradék eltávolítása a Brexit-megállapodásból.

A DUP a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns párt, amelynek londoni alsóházi frakciója a kisebbségben kormányzó brit Konzervatív Párt külső eseti támogatója.

Arlene Foster, a DUP vezetője pénteki Twitter-bejegyzésében azonban határozottan cáfolta az értesülést, azt írva: a párt ésszerű megállapodást szeretne látni, de olyant nem, amely megosztja az Egyesült Királyság belső piacát. Foster szerint a DUP nem fog támogatni semmiféle olyan megoldást, amely a belső kereskedelem elé emelne akadályokat.

A The Times írására utalva a DUP vezetője úgy fogalmazott, hogy névtelen források használata "képtelen sztorik" megjelentetéséhez vezet.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×