David Cameron volt konzervatív párti brit miniszterelnök szerint Boris Johnson jelenlegi kormányfő nem hitt a brexitben, és csak saját politikai karrierje érdekében támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból.

Cameron a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a bennmaradás mellett kampányolt,

Johnson viszont annak idején a kilépést pártoló kampánytábor frontembere volt, és azóta is a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexitfrakciójának zászlóvivője.

A 2016-os referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. David Cameron a népszavazás után lemondott, és kivonult a brit politikából, visszaadva képviselői mandátumát is.

Hamarosan megjelenő, For the Record című memoárkötetében - amelyből a The Sunday Times konzervatív vasárnapi brit lap közölt előzetesen részleteket - Cameron azt írja: már akkor is igaz volt, hogy bármelyik magas beosztású tory politikus,

aki a brexittábor élére áll, a párt "dédelgetett kedvence" lesz, és Johnson nem akarta megkockáztatni, hogy ez a dicsőség másra szálljon.

A könyv szerint Johnson ugyanakkor teljesen biztos volt abban, hogy a népszavazáson a brexittábor veszíteni fog. Cameron felfedi: folyamatosan azt tanácsolta Johnsonnak, hogy ne vegyen olyan irányt, amelyről ő is alapvetően úgy gondolja, hogy árt az országnak. Johnson viszont azzal érvelt, hogy talán soha nem lesz még egy esélye, ezért ezt az esélyt kell megragadnia.

Amikor Cameron azzal próbált érvelni, hogy ennek az esélynek a megragadása az ország kilépését jelenti az EU-ból, Johnson azzal válaszolt, hogy mindig lesz lehetőség az újratárgyalásra az unióval, és utána ki lehet írni egy újabb népszavazást - áll a volt kormányfő könyvében.

Johnson ma már mereven elveti az újabb EU-referendum kiírását, és rendszeresen hangoztatja azt az álláspontját, hogy az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie

az EU-ból a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár lesz addig új brexitmegállapodás, akár nem.

Az elmúlt napokban többször határozottan leszögezte azt is, hogy a megállapodás nélküli brexitet tiltó, hétfőn hatályba lépett törvény ellenére semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.

Cameron könyvében azt írja: arra a következtetésre jutott, hogy Johnson saját politikai karrierjének előmozdítása végett kockáztatott meg egy olyan népszavazási kimenetelt, amelyben maga sem hitt.

Hozzáteszi: Johnsonnak az EU-tagsággal kapcsolatos aggályai valójában másodlagosak voltak a számára legfontosabb tényezőhöz képest, és ez az volt, hogy neki milyen kimenetel lenne a legkedvezőbb.

Cameron egyenesen hazugsággal vádolja a brexitkampánytábor egészét, felidézve: Michael Gove, a Konzervatív Párt másik prominens brexitszószólója - Boris Johnson kampánystábjának volt vezetője, aki a népszavazás előtti napokban szembefordult Johnsonnal - azzal riogatta a választókat, hogy

ha Törökországot felveszik az EU-ba, az egész török lakosság Nagy-Britanniába költözik.

"Boris, aki büszkén kürtölte világgá, hogy török felmenői is vannak, és korábban támogatta Törökország felvételét, ezek után maga is elkezdte hajtogatni a török EU-csatlakozásról szóló hamis állításokat" - áll Cameron memoárkötetében.

Penny Mordaunt, a fegyveres erőkért felelős akkori védelmi államtitkár - később az első brit női védelmi miniszter - a kampányban a BBC televíziónak nyilatkozva azt állította, hogy Londonnak nincs módja a török csatlakozás megvétózására.

"Itt már nem az igazság határainak feszegetéséről, hanem az igazság sutba dobásáról beszélhetünk (...) A brexittábor hazudott" - írja a volt brit miniszterelnök, hangsúlyozva: Törökország EU-csatlakozására - ha egyáltalán valaha is megtörténik - még évtizedekig nincs kilátás.