Infostart.hu
eur:
390.31
usd:
337.22
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Videofelvételről készült kép az új-zélandi Christchurchben történt terrortámadás egyik elkövetőjéről 2019. március 15-én. A fegyveres a fejére erősített kamerával rögzítette a merényletet, majd a 17 perces felvételt feltette az internetre. A város központjában lévő Maszdzsid al-Núr és a külső kerületi Linwood mecset ellen összehangoltan elkövetett merénylet halálos áldozatainak száma negyvenkilencre emelkedett. A hatóságok őrizetbe vettek három férfit és egy nőt, az egyik férfi ausztrál.
Nyitókép: MTI/AP

Terror után: ez lett a christchurchi fegyverleadási akcióból

Az új-zélandi kormány a visszavásárlásban látta a lakosság fegyvertelenítésének kulcsát, pár tucatnyian éltek a lehetőséggel annak kezdeti szakaszában.

Több tucat christchurchi lakos adta le fegyverét pénzért cserébe egy visszavásárlási akció keretében szombaton, miután az új-zélandi kormány a félautomata fegyverek több típusát betiltotta.

A rendőrség közölte, hogy

az akció első néhány órájában már több mint 200 ezer új-zélandi dollárt (38,6 millió forintot) fizettek ki összesen 68 fegyvertulajdonosnak.

A kormány legalább 250 hasonló eseményt tervez.

Az új-zélandi képviselők áprilisban rohamtempóban változtattak a fegyverbirtoklásra vonatkozó szabályozáson, betiltva az úgynevezett katonai stílusú fegyvereket, miután egy ausztrál férfi 51 emberrel végzett két christchurchi mecsetben március 15-én.

A wellingtoni kabinet több mint 200 millió új-zélandi dollárt (38,6 milliárd forintot) tett félre a visszavásárlási akcióra, bár sok fegyvertulajdonos elégedetlen a kormány által felajánlott kompenzáció összegével.

A fegyvertulajdonosok decemberig adhatják át betiltott fegyvereiket

egy amnesztia keretében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×