INFORÁDIÓ 
2020. február 25. kedd
Mátyás

európai tanács

brexit

európai unió

európai bizottság

csúcsjelölt

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója 2019. június 20-án.

Soron kívüli EU-csúcs lett a vége az eltérő álláspontoknak

Infostart

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, és több V4-es ország sem fogadta el a 2050-es klímavédelmi célokat. Ma az eurócsúcson a gazdasági és politikai unió elmélyítéséről, valamint a brexitről tárgyalnak.

Pénteken - szokás szerint - eurócsúcsot rendeznek az Európai Tanács, vagyis az unió állam- és kormányfőiből álló testület kétnapos ülésének befejezéseként. A központi téma a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése lesz. Utolsó napirendi pontként pedig áttekintik az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának friss fejleményeit.

A csütörtöki nyitónap eseményeit összefoglaló sajtótájékoztatóján Donald Tusk elnök megerősítette a már napvilágot látott információkat, amelyek szerint nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Mint közölte,

a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta "csomagban" kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét.

Június 30-án rendkívüli EU-csúcsot rendeznek, addig pedig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is.

A tagállami vezetők a csúcstalálkozón egyebek mellett elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit. A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.

A zárónyilatkozatból vétók miatt kimaradt a klímavédelem 2050-es célja

Nem született egyhangú megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről, diplomáciai források szerint az ok Csehország, Lengyelország és Magyarország vétója volt. A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: "A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re." Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy

addig nem tudják jóváhagyni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.

Az eredeti szöveget állítólag jelentősen "felvizezték", de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését.

Morawiecki kijelentette: "Időt adtunk mindenkinek egy fair kompromisszum kidolgozására". A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor azt írta közleményében: "Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak nem sikerült meggyőznie Lengyelországot és másokat, elszúrták".

Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a jelenlegi 2030-as uniós céloknak.

Az elfogadott zárónyilatkozatukban az Európai Unió vezetői határozottan elítélték a Ciprus közelében elkezdett "illegális" török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. Hangsúlyozták, hogy az ankarai kormány fellépése súlyos és azonnali negatív következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve.

A maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben az Európai Tanács üdvözölte a holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport szerdai bejelentését, amely szerint vádat emelnek négy gyanúsított ellen. Az uniós vezetők végezetül felszólították Oroszországot, hogy működjön együtt a nyomozócsoporttal.

Kizárták-e a csúcsjelölteket vagy sem?

Angela Merkel német kancellár a találkozó első munkanapját követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, noha nem született döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről, jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni.

"Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni" - fogalmazott.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte, Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit. Az Európai Tanács által, az uniós intézmények élére javasolt "asztalra került mindhárom nevet kizárták, ami lehetővé teszi, hogy újraindítsuk a folyamatot" - mondta.

Juri Ratas észt miniszterelnök távozásakor azonban azt mondta, senkit sem zártak ki az uniós bizottság vezető tisztségére aspiráló jelöltek közül, még minden név az asztalon van. Reményét fejezte ki, hogy a következő vasárnap megoldás születhet a bizottsági elnök személyét illetően.

Mark Rutte holland miniszterelnök arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland "csúcsjelöltje", továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: "úgy gondolom igen, azonban a dolog nagyon kiszámíthatatlan".

Nyitókép: MTI/AP/Johanna Geron

Kapcsolódó hang

EU-csúcs - Nincs megállapodás a jelöltekről
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018