eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, a kormánykoalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke sajtóértekezletet tart Herbert Kickl belügyminiszter (b), Beate Hartinger-Klein munkaügyi miniszter (b2) és Karin Kneissl külügyminiszter (j) jelenlétében a közszolgálati és sportminisztérium bécsi épületében 2019. május 18-án. Strache az előző estén kirobbant korrupciós botrány miatt bejelentette, hogy lemond az alkancellári és a pártelnöki tisztségről. A 49 éves politikus Norbert Hofer közlekedési, innovációs és technológiai minisztert javasolta az alkancellári posztra.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Szakértők: titkosszolgálati akció is lehetett az osztrák kormányválsághoz vezető botrány

Az InfoRádiónak nyilatkozó Feledy Botond szerint ugyanakkor a történtek aligha bizonytalanítják el a szélsőjobboldali pártok szavazóit. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára tudatosan előkészített akciónak nevezte a Strache-ügyet.

Az Osztrák Szabadságpárt leköszönt vezetőjéről, Heinz-Christian Strachéról nyilvánosságra hozott videó kapcsán Feledy Botond az InfoRádiónak elmondta, ha titkosszolgálati akcióról van szó, el lehet kezdeni találgatni, hogy

az a titkosszolgálat, amelyik készítette, az használta most föl, vagy pedig valamilyen más módon kerülhetett-e ki ez a felvétel.

Biztos vagyok benne, hogy lesz erről európai diskurzus, hogy vajon a többi hasonló pártban, például Németországban az AfD-nél vagy Olaszországban a Legánál találnak-e orosz ügyi mintázatot" – fogalmazott a külpolitikai szakértő.

A szélsőjobboldali pártok szavazóit kevésbé zavarják a saját pártjuk botrányai, mint a hagyományos pártok voksolóit – tette hozzá Feledy Botond

"Ez azt is jelentheti, hogy igazából maga a botrány nem fogja a szavazókat elbátortalanítani attól, hogy leadják továbbra is a pártjukra a szavazatukat. Ugyanakkor lehet egy éppen ellentétes hatása: elviheti azokat a szavazókat választani, akik nem szeretnének tisztázatlan körülmények között hatalmat építő pártokat látni az Európai Parlamentben."

Akkor lesz izgalmas, ha lesz még másutt is ilyen

A szakértő szerint más európai országok esetében nehezen mérhető az Ausztriában kirobbant korrupciós botrány hatása.

"Érdemben ez akkor izgalmas, ha adott esetben ez nem egy osztrák belügyi kiszivárogtatás, hanem egy olyan nemzetközi kiszivárogtatási botrány, ami más dolgokat is a felszínre hozhat.

Ha lenne ennek az eseménynek nemzetközi mintázata, akkor lehetne döntő hatással az EP-választásokra." Feledy Botond hozzátette: mivel sok orosz befolyásolási kísérletről lehet hallani a legkülönbözőbb európai választásokon, ezért a téma még sokáig napirenden lesz.

Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban egyenesen

"tudatosan előkészített akciónak"

nevezte a Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt vezetője ellen kirobbantott korrupciós botrányt.

"A csalétek, amire Strache ráment, az tulajdonképpen az volt, hogy egy állítólagos orosz milliárdos állítólagos unokahúga megvásárolta volna a Kronen Zeitungot, aminek 700 ezer előfizetője van, igen nagy példányszámú lap. 2007 januárjában, amikor erre a találkozóra Ibizán sor került, még a választások előtt voltak, de már 2017 nyarán a nagykoalíció felbomlott. Tehát tulajdonképpen ebben a csapdába sétált bele. Egy érett politikustól egy ilyen naiv és felelőtlen cselekedetnek mindenképpen következményének kell lenni" - fogalmazott Kiss J. László.

Hogyan tovább?

Az osztrák kancellár az előrehozott parlamenti választástól reméli azt, hogy világos többségi viszonyok jönnek létre az osztrák parlamentben – tette hozzá az külpolitikai elemző.

"A szociáldemokratákat nem tekintik koalíciós partnernek, a kisebb ellenzéki pártok, a liberálisok és a zöldek jelentős mennyiségű szavazatot veszítettek. Velük meg a többség kialakítása okozhat problémát."

Kiss J.László szerint szakértői vagy kisebbségi kormány is alakultat Ausztriában, ha az őszi előrehozott parlamenti választás után sem jönnek létre olyan egyértelmű többségi viszonyok, amelyek a legtöbb szavazatot nyert pártnak előnyösek lennének.

Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz hétfőn este 6 órakor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×