Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) tartozó belügyminiszter egy bécsi sajtóértekezletről távozik 2019. május 20-án. Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök és alkancellár május 18-án lemondásra kényszerült egy korrupciós botrány miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Az osztrák belügyminiszter szerint megbuktatták a koalíciót

Az Osztrák Szabadságpárt belügyminisztere közösségi oldalán ír arról, hogy az az Osztrák Néppárt (ÖVP) szándékosan arra játszott, hogy őt elmozdítsák a posztjáról.

Előre hozott választásokat írtak ki Ausztriában, miután Strache alkancellár lemondott, és Kurz kancellár nem tudott megegyezni koalíciós partnerével.

Az osztrák belügyminiszter ezt követően a Facebookon számolt be a kormánykoalíció „felrobbantásáról", valamint arról, hogy az ÖVP ki akarta kényszeríteni a lemondását - írja az Origo.

Herbert Kickl a bejegyzését azzal kezdte, hogy az ÖVP (Osztrák Néppárt) szombaton egyoldalúan felmondta a kormányzati együttműködést.

Ezért várhatóan szeptemberben új választásokra kerül sor. A kancellár szavai szerint ez Ausztriáról szól - idézte a belügyminiszter Sebastian Kurzot.

Az elmúlt napok eredményei azonban szerinte megmutatják, hogy ez nem így van. Ez mindössze Kurz szövetségi kancellár és az ÖVP hatalmáról szól.

És nyilvánvalóan egy olyan kormány felrobbantásának áráról is, amely sok éve a legnagyobb elismerést vívta ki a munkájával - állapította meg Herbert Kickl.

Herbert Kickl bejegyzésében egyértelműen leszögezte, hogy Heinz-Christian Strache és Johann Gudenus privát beszélgetései, melyeket Ibizán, illegálisan vettek fel, katasztrofálisak és felelőtlenek. Ilyen beszélgetéseket és viselkedést folytatni kétségtelenül nagy hiba - tette hozzá.

"A szabadságpárti belügyminisztérium már régen szálka volt az ÖVP szemében"

- idézi Herbert Kickl írását a Mandiner.

A bejegyzés így zárul: "Elsősorban a tiszta és konzekvens vonal miatt, amit a menekült- és bevándorláspolitikában osztrák és európai földön képviseltünk, az ENSZ migrációs paktumának elutasítása miatt, a menekültek más országokból Ausztriába való kényszerbetelepítésének világos elutasítása miatt, a kiutazási központok felállítása miatt. Ezeket a kérdéseket az FPÖ – bár az ÖVP mindvégig ellenezte – végigvitte. A legutolsó konfliktus a menekültek óradíjának másfél euróra való csökkentése körül alakult ki. A kancellár az FPÖ ezirányú követelését kezdetben nyíltan támogatta. Később azonban megpróbált rábírni, hogy a csökkentéstől, amelyben megegyeztünk, álljak el. Erre azonban nem voltam kész.”

Kurz nem meneszti Kicklt

Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfői közleményében jelezte, hogy egyelőre nem meneszti Herbert Kickl szabadságpárti belügyminisztert. Rövid közleményében bírálta az Osztrák Szabadságpártot, kancellár egyúttal azt hangsúlyozta, hogy pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetősége száz százalékban támogatja az általa követett irányvonalat.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×