Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán Brüsszelben, az Európai Parlament épületében 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor három kulcskérdésről beszélt

A brexitről, az európai gazdaság gyengüléséről és az európai parlamenti választási kampányról beszélt Orbán Viktor a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán, amelyet Brüsszelben, az Európai Parlament épületében tartottak szerda délelőtt.

A jobbközép pártszövetség alelnökeként Orbán Viktort kérték fel az európai politikai helyzet értékelésére közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.. A Fidesz elnöke szerint a három meghatározó kérdés közül a britek kiválásáról semmi biztosat nem lehet tudni, még néhány órával a szerda esti EU-csúcstalálkozó előtt sem.

A második fontos témának az európai gazdaság helyzetét nevezte, kiemelve, hogy a nagyobb uniós tagállamok, Olaszország vagy Németország teljesítményének lassulása aggodalomra ad okot.

A harmadik meghatározó vitatéma az EP-választási kampány - mondta Orbán Viktor, kiemelve: a felmérések szerint az Európai Néppártnak kevesebb képviselője lesz a testületben, mint eddig, és bár az élen végezhet, nagy kérdés, hogy a várható koalíciós kényszer miatt összefog-e a bevándorláspárti baloldali és liberális pártokkal. "Most még sok a spekuláció, de ezt a stratégiai vitát mindenképpen le kell majd folytatni a választás után" - mondta Brüsszelben a Fidesz elnöke, hozzátéve: nyugati társaikhoz képest a közép-európai jobboldali, kereszténydemokrata pártok erősebbek, nagyobb arányban bírják a szavazók bizalmát.

Orbán Viktor este hat órakor az Európai Tanács rendkívüli ülésén vesz részt, amelyet a Brexit ügyében hívtak össze Brüsszelbe.

Brüsszel, 2019. április 10.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (szemben, k) és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő (b) a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán Brüsszelben 2019. április 10-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Orbán Viktor miniszterelnök (j), Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (szemben, k) és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő (b) a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán Brüsszelben (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×