Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán Brüsszelben, az Európai Parlament épületében 2019. április 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor három kulcskérdésről beszélt

A brexitről, az európai gazdaság gyengüléséről és az európai parlamenti választási kampányról beszélt Orbán Viktor a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán, amelyet Brüsszelben, az Európai Parlament épületében tartottak szerda délelőtt.

A jobbközép pártszövetség alelnökeként Orbán Viktort kérték fel az európai politikai helyzet értékelésére közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.. A Fidesz elnöke szerint a három meghatározó kérdés közül a britek kiválásáról semmi biztosat nem lehet tudni, még néhány órával a szerda esti EU-csúcstalálkozó előtt sem.

A második fontos témának az európai gazdaság helyzetét nevezte, kiemelve, hogy a nagyobb uniós tagállamok, Olaszország vagy Németország teljesítményének lassulása aggodalomra ad okot.

A harmadik meghatározó vitatéma az EP-választási kampány - mondta Orbán Viktor, kiemelve: a felmérések szerint az Európai Néppártnak kevesebb képviselője lesz a testületben, mint eddig, és bár az élen végezhet, nagy kérdés, hogy a várható koalíciós kényszer miatt összefog-e a bevándorláspárti baloldali és liberális pártokkal. "Most még sok a spekuláció, de ezt a stratégiai vitát mindenképpen le kell majd folytatni a választás után" - mondta Brüsszelben a Fidesz elnöke, hozzátéve: nyugati társaikhoz képest a közép-európai jobboldali, kereszténydemokrata pártok erősebbek, nagyobb arányban bírják a szavazók bizalmát.

Orbán Viktor este hat órakor az Európai Tanács rendkívüli ülésén vesz részt, amelyet a Brexit ügyében hívtak össze Brüsszelbe.

Brüsszel, 2019. április 10.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (szemben, k) és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő (b) a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán Brüsszelben 2019. április 10-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Orbán Viktor miniszterelnök (j), Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke (szemben, k) és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő (b) a kereszténydemokrata pártokat tömörítő politikai szövetség, a CDI tanácskozásán Brüsszelben (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×