Infostart.hu
eur:
391.53
usd:
337.9
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Párizs, 2017. szeptember 27.Joe Kaeser, a Siemens elnök-vezérigazgatója és Henri Poupart-Lafarge, az Alstom vezérigazgatója (j) egy párizsi sajtóértekezleten 2017. szeptember 27-én. A német és a francia vállalatcsoport Siemens Alstom néven egyesíti vasútgépészeti üzletágát. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Nyitókép: Joe Kaeser, a Siemens elnök-vezérigazgatója és Henri Poupart-Lafarge, az Alstom vezérigazgatója még 2017-ben MTI/EPA/Etienne Laurent

Brüsszel megvétózta a megaüzletet, a franciák felháborodtak

Elutasította a német Siemens AG és francia konkurense, az Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülését szerdán az Európai Bizottság, mondván, hogy az ellentétes lenne az uniós belső piaci versenyszabályokkal. A francia kormány gazdasági hibának tartja a döntést.

"A bizottság elutasította az egyesülést, mivel a cégek nem voltak hajlandóak orvosolni súlyos aggályainkat" - mondta Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.

"Megfelelő intézkedések híján a tervezett egyesülés magasabb árakat eredményezett volna és sértette volna a tisztességes versenyt a vasúti jelzőberendezések és a nagysebességű vonatok piacán"

- tette hozzá.

Mint közölték, a bizottsághoz számos panasz érkezett a vizsgálata során ügyfelektől, versenytársaktól, iparági szövetségektől, szakszervezetektől, valamint egyes európai országok versenyhatóságaitól, hogy a lépés a kisebb rivális cégek kiszorításához, az innováció lassulásához, áremelkedéshez és a kínálat szűküléséhez vezetne.

A német és a francia kormány által is támogatott fúzió célja az lett volna, hogy az Airbus mintájára létrejöjjön egy, a globális piacon Kínával versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás.

Édouard Philippe miniszterelnök a nemzetgyűlésben

"rossz alapokon nyugvó rossz döntésnek" nevezte az Európai Bizottság vétóját.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hibásnak nevezte a döntést, amely szerinte Kína gazdasági és ipari érdekeit szolgálja.

Elmondta, hogy Párizs és Berlin hamarosan javaslatot fog tenni az uniós versenyjog módosítására, hogy a helyzetet ne pusztán európai, hanem globális mértékben is vizsgálja az EU versenyhatóságaként eljáró Európai Bizottság.

Agnes Pannier-Runacher, a gazdasági tárca államtitkára később megerősítette, hogy a francia kormány kezdeményezni fogja az európai versenyszabályok módosítását.

A két vállalat vezetői korábban azt nyilatkozták, hogy amennyiben az Európai Bizottság valóban megvétózza a fúziót, akkor nem lesz újabb próbálkozás a részükről.

Az Alstom közleményben meg is erősítette ezt, jelezve: lemond arról, hogy egyesítse vasúti üzletágát a német versenytárs Siemensszel.

"Az egyesítés nem történik meg, és az Alstom mostantól az ágazat világvezetőjeként a növekedés folytatására fog koncentrálni" - olvasható a francia ipari óriáscég közleményében.

Az Európai Bizottság döntése felveti a "versenyjog koncepciójának felülvizsgálatát au Európai Unión belül" - mondta Benjamin Griveaux kormányszóvivő, aki szerint a kormány még nem döntött arról, hogy fellebbez-e a brüsszeli vétó ellen. A kormányszóvivő szerint a versenyjog "nem felel meg" a valós helyzetnek, ezért "az európai választások asztalán" lesz a kérdés. "Az Európai Unióból olyan térséget kell csinálni, amely védelmet nyújt a munkavállalóinknak és a gazdasági érdekeinknek" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Csatatér: megőrizné a budapesti 15-ös körzetet a Fidesz, a Tisza, a DK és a Kutyapárt is ellenfél

Budapest legkeletibb, 15-ös választókörzetében volt a legszorosabb a verseny 2022-ben – és ez volt az egyetlen egyéni körzet, ahol a Fidesz akkor nyerni tudott a fővárosban. A kormánypártok ugyanazt a jelöltet, Dunai Mónikát indítják, miközben a Tisza jelöltje, Porcher Richárd eredményét a DK-s Gy. Németh Erzsébet és 2022-höz hasonlóan újrainduló kutyapárti Szin Richárd is befolyásolhatja – így izgalmasnak ígérkezik a verseny.

Varga Mihály az új alapkamatdöntésről: az iráni háború miatt óvatosság és bizonytalanság ébredt

A döntést indokló tájékoztatón a jegybankelnök elmondta, a tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat. Említése szerint a környezet bizonytalanságát az iráni háború és a pénzügyi stabilitás megingása okozza, de az iráni válsághoz hasonló hatás volt látható már 2022-ben is. Az energiaszükséglet miatt devizalikviditási igény biztosításáról is döntött a Monetáris Tanács. Itt a frissített inflációs és GDP-előrejelzés.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×