Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Theresa May brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtóértekezletének végén, 2018 november 15-én. Kormánya az előző nap jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet, ám ez elleni tiltakozásul két miniszter és több államtitkár lemondott.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Ha nincs feltételrendszer, az egész brexit kútba eshet

Az Egyesült Királyság külkereskedelmi minisztere egy lapinterjúban azt mondta, ha nincsenek keretei, a kilépés maga sem sokkal valószínűbb, mint 50 százalék.

A brit külkereskedelmi miniszter szerint ha a parlament januárban nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről elért megállapodást, akkor nem sokkal haladná meg az 50 százalékot annak az esélye, hogy az Egyesült Királyság a brexit jövő márciusban esedékes időpontjában valóban kilép az Európai Unióból.

Liam Fox, a kormányzó brit Konzervatív Párt elkötelezett, de mérsékelt retorikájú brexitpárti táborának tagja a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette:

akkor lehetne 100 százalékos esélyűnek tekinteni a márciusi kilépést, ha a londoni alsóház megszavazza a brit kormány és az EU között november végére létrejött brexitmegállapodást.

"Ha nem szavazzuk meg, nem feltétlenül adnék 50 százaléknál sokkal több esélyt a márciusi kilépésnek" - mondta a külkereskedelmi tárca vezetője.

Fox szerint ez a brit EU-tagságról rendezett népszavazás résztvevőinek elárulása lenne.

A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, bár az országos átlagon belül a skót és az észak-írországi választók jelentős többsége a bennmaradásra szavazott.

A külkereskedelmi miniszter szerint

a január harmadik hetében esedékes alsóházi szavazáson két választás lehetséges: a brexitmegállapodás elfogadása, vagy az, hogy nem lesz brexit.

Hozzátette: a népszavazás kiírásával a parlament közvetlenül a népre ruházta át szuverenitását, és ezek után elképzelhetetlen, hogy a nép döntését figyelmen kívül hagyja, mert az "gyújtó hatásúnak" bizonyulhat.

Az elmúlt hetekben Theresa May miniszterelnök is több nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ha az alsóház nem fogadja el a brexitfeltételekről szóló megállapodást, az annak a kockázatával járna, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül kerül ki az Európai Unióból, vagy egyáltalán nem lesz brexit.

A brexit feltételrendszeréről szóló egyezmény jóváhagyásához egyelőre nincs meg a többség a londoni alsóházban, elsősorban a tory frakció keményvonalas brexittáborának ellenállása miatt. E frakciócsoport azt a tartalékmegoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást,

éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×