Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
308.52
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Theresa May brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtóértekezletének végén, 2018 november 15-én. Kormánya az előző nap jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet, ám ez elleni tiltakozásul két miniszter és több államtitkár lemondott.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Ha nincs feltételrendszer, az egész brexit kútba eshet

Az Egyesült Királyság külkereskedelmi minisztere egy lapinterjúban azt mondta, ha nincsenek keretei, a kilépés maga sem sokkal valószínűbb, mint 50 százalék.

A brit külkereskedelmi miniszter szerint ha a parlament januárban nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről elért megállapodást, akkor nem sokkal haladná meg az 50 százalékot annak az esélye, hogy az Egyesült Királyság a brexit jövő márciusban esedékes időpontjában valóban kilép az Európai Unióból.

Liam Fox, a kormányzó brit Konzervatív Párt elkötelezett, de mérsékelt retorikájú brexitpárti táborának tagja a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette:

akkor lehetne 100 százalékos esélyűnek tekinteni a márciusi kilépést, ha a londoni alsóház megszavazza a brit kormány és az EU között november végére létrejött brexitmegállapodást.

"Ha nem szavazzuk meg, nem feltétlenül adnék 50 százaléknál sokkal több esélyt a márciusi kilépésnek" - mondta a külkereskedelmi tárca vezetője.

Fox szerint ez a brit EU-tagságról rendezett népszavazás résztvevőinek elárulása lenne.

A 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból, bár az országos átlagon belül a skót és az észak-írországi választók jelentős többsége a bennmaradásra szavazott.

A külkereskedelmi miniszter szerint

a január harmadik hetében esedékes alsóházi szavazáson két választás lehetséges: a brexitmegállapodás elfogadása, vagy az, hogy nem lesz brexit.

Hozzátette: a népszavazás kiírásával a parlament közvetlenül a népre ruházta át szuverenitását, és ezek után elképzelhetetlen, hogy a nép döntését figyelmen kívül hagyja, mert az "gyújtó hatásúnak" bizonyulhat.

Az elmúlt hetekben Theresa May miniszterelnök is több nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ha az alsóház nem fogadja el a brexitfeltételekről szóló megállapodást, az annak a kockázatával járna, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül kerül ki az Európai Unióból, vagy egyáltalán nem lesz brexit.

A brexit feltételrendszeréről szóló egyezmény jóváhagyásához egyelőre nincs meg a többség a londoni alsóházban, elsősorban a tory frakció keményvonalas brexittáborának ellenállása miatt. E frakciócsoport azt a tartalékmegoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást,

éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×