eur:
392.77
usd:
366.06
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését, azaz a brexitet ellenző tüntetők egyike a londoni parlament előtt 2018. december 19-én.
Nyitókép: MTI/AP/Tim Ireland

Utazás és munkavállalás - itt a brexit utáni szabályozás terve

A brit kormány szerdán ismertetett tervei szerint azonos feltételekkel telepedhetnek le Nagy-Britanniában az uniós és az unión kívüli bevándorlók a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után.

Az új bevándorlási szabályozás, amelynek 168 oldalas tervezetét Sajid Javid belügyminiszter mutatta be szerda délután a londoni alsóházban, kimondja, hogy a brexit után tervezett, várhatóan 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia nem érvényesíti tovább az EU-n belüli szabad mozgás alapelvét.

Az új rendszer az EU-ból és a máshonnan letelepedési szándékkal érkezők esetében egységesen a szakképzettségre összpontosít majd, nem arra, hogy ki honnan jött - áll a tervezetben.

Előre kiváltott vízumot nem akarnak bevezetni az unióból érkezőknek

A dokumentum szerint ez azt jelenti, hogy bárki, aki az Egyesült Királyságba akar beutazni, ezt csak engedéllyel teheti meg.

A szabályozási tervezet leszögezi ugyanakkor, hogy London az EU jelenlegi tagállamainak állampolgárai számára nem kívánja az utazás előtt kiváltandó vízumhoz kötni a belépést, és az uniós országokból érkezők a jövőben is használhatják az elektronikus ellenőrzőkapukat a határállomásokon.

A dokumentum szerint a brit kormány azt javasolja, hogy ez legyen kötelező erejű eleme egy jövőbeni "mobilitási partnerségi viszonynak", abban az esetben, ha az Európai Unió is kész viszonossági alapon ugyanerre a kötelezettségvállalásra.

Féléves turisztikai célú tartózkodás

A tervezet szövege szerint a turisták továbbra is "nagyvonalú jogosultságokat" élvezhetnek majd az Egyesült Királyságban, de a javaslatcsomagból egyértelműen kiderül az is, hogy ez csak hat hónapnyi tartózkodásra érvényes.

Azok, akik a jövőben munkavállalási, tanulmányi vagy családegyesítési célból érkeznek, ezt engedély birtokában tehetik meg, beleértve az EU-állampolgárokat is.

A tervezet megfogalmazása szerint mindenkinek, aki az Egyesült Királyságba érkezik, "egyéni bevándorlási státusa" lesz, és ez képezi majd az új brit bevándorlási ellenőrzés rendszer alapját.

A brit hatóságok ezeket az egyéni bevándorlási státusokat ismertetik majd a légitársaságokkal, kiderítendő, hogy az adott személy jogosult-e beutazni az Egyesült Királyságba.

Visszavonják a személyi igazolvánnyal való utazás lehetőségét

A dokumentum kiemeli, hogy az EU-állampolgárok jelenleg útlevél helyett hazájukban kiállított személyazonossági igazolvánnyal is beutazhatnak az Egyesült Királyságba. A tervezet szerint azonban ezek az igazolványok nem feltétlenül biztonságosak, mivel csalásokra és egyéb visszaélésekre adhatnak lehetőséget, ráadásul a brit állampolgároknak és minden más beutazónak útlevelet kell felmutatniuk a belépéshez.

A tervezet szerint a brit kormány szándéka az, hogy 2025-ig engedélyezi a személyi igazolványok használatát, de csak azoknak az EU-állampolgároknak, akik az Egyesült Királyságban addigra letelepedett vagy előzetes letelepedett státust kapnak.

A teljes jogú letelepedett státushoz az EU-val kötött megállapodás alapján az kell, hogy a külföldi uniós országok állampolgárai a brexit után tervezett átmeneti időszak végéig öt évet életvitelszerűen eltöltsenek az Egyesült Királyságban. Az előzetes letelepedett státushoz azok az EU-polgárok juthatnak hozzá, akik az átmeneti időszak végén már az Egyesült Királyságban élnek, de még nem öt éve. Ők is kitölthetik az öt évet, és utána kaphatnak letelepedett státust.

A szerdán ismertetett tervezet szerint 2025 után azonban már az e két letelepedett kategóriába tartozó EU-állampolgárok is csak akkor használhatják utazásra a hazájukban kiadott személyi igazolványokat, ha ezek a személyazonossági kártyák megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (International Civil Aviation Organisation, ICAO) biometrikus szabványainak.

Korlátozott lehetőségek az idénymunkásoknak

Jóllehet a tervezet a magasan szakképzett külföldi munkaerőnek kedvez, a szövegben szerepel azonban, hogy a brit üzleti szektor számos ágazatának igényeit meghallgatva a belügyminisztérium lehetővé teszi idénymunkások rövid távú, egy évre szóló foglalkoztatását. Az ő jogosultságaik azonban szigorúan korlátozottak lesznek: nem telepedhetnek le az Egyesült Királyságban, nem hozhatják magukkal hozzátartozóikat, és nem lesz hozzáférésük a brit költségvetésből finanszírozott, térítés nélküli juttatásokhoz.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte:

  • a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka,
  • a szakácsok 25 százaléka,
  • a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy

a brit agrárszektornak évente 90 ezer idénymunkásra van szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik.

A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×