Infostart.hu
eur:
381.61
usd:
324.87
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

A kemény brexitet támogatnák leginkább a brit konzervatívok

Legalábbis ez derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amely szerint a párttagság 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, amelyről egyébként a brit alsóház szavaz január 15-én.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a Party Members Project (PMP) kutatási program számára elvégzett felmérése szerint egy olyan népszavazáson, amelyen a brit kormány és az Európai Unió brexit-megállapodása, a további brit EU-tagság vagy a megállapodás nélküli kilépés között kellene választani, a Konzervatív Párt tagságának 57 százaléka az utóbbi lehetőségre voksolna.

A brexit feltételrendszeréről London és az EU által elért egyezményt 23 százalék választaná, 15 százalék pedig arra szavazna, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja.

Egy olyan népszavazáson, amelyen a brexit-megállapodás, illetve a megállapodás nélküli brexit között lehetne választani, a tory tagság 64 százaléka pártolná a megállapodás nélküli kilépést,

és csak 29 százalék voksolna az egyezmény elfogadására. A Konzervatív Párt tagságának jelentős, 59 százalékos többsége általánosságban is elutasítja a kilépési feltételrendszert rögzítő megállapodást, és csak 38 százalék támogatja.

A megállapodásról nem a tagság, hanem az alsóház szavaz várhatóan január 15-én, ám a jelenlegi állapot szerint

a parlamentben sincs sok esély az egyezmény elfogadtatására, elsősorban a konzervatív frakció keményvonalas brexit-táborának ellenállása miatt.

Ez a frakciócsoport azt a tartalékmegoldást ellenzi a leghevesebben, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését szolgálná. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné.

A keményvonalas tory brexit-tábor szerint e mechanizmus alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre "beleragadhat" egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.

Mereven elveti a megállapodást a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) is,

amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt nem tudja elfogadtatni törvényjavaslatait az alsóházban. A DUP értelmezése szerint ugyanis a megállapodásban szereplő tartalékmegoldásban benne van az a lehetőség is, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze között keletkezik vámhatár a kilépés után.

Sammy Wilson, a DUP brexit-ügyi szóvivője pénteken, a BBC rádiónak nyilatkozva megerősítette: a DUP semmiképpen nem szavazza meg a megállapodást a jelenlegi formájában, mert az egyezmény elfogadásával Észak-Írország szempontjából az Egyesült Királyság többi része "külső országgá" válna.

A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May miniszterelnök előző nap január harmadik hetére halasztotta a voksolást, éppen azért, mert a határellenőrzés elkerülésére szolgáló megoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna az egyezmény elfogadtatása.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, menetelnek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugranak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódik az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×