Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
308.52
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők uniós (j) és brit zászlóval a kezükben a parlament épülete előtt, Londonban 2018. november 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Fontos tárgyalást tartanak Londonban

Már ma kabinetülést tarthat a brit kormány, ahol azt vitatnák meg, hogy milyen következményekkel járna egy megállapodás nélküli brexit. Egyes elemzők szerint viszont egyre nő annak az esélye, hogy a brit EU-tagság mégsem szűnik meg a tervezett időpontban.

Brit sajtóértesülések szerint ma ül össze a helyi kormány, hogy a megállapodás nélküli brexitről tárgyaljanak. Az alsóházi vita egy héttel később, január 9-én folytatódik a brit uniós tagság megszűnéséről szóló megállapodásról, és várhatóan az ezt követő héten szavaznak az egyezményről.

A dokumentum elfogadásáról már decemberben dönthettek volna, de egy nappal a voksolás időpontja előtt Theresa May miniszterelnök bejelentette, hogy ez elmarad. Korábban már látszott, hogy ha megtartották volna a szavazást, a brit alsóház nem fogadta volna el az 585 oldalas kilépési megállapodást.

Theresa May újévi üzenetében is az egyezmény elfogadására szólította fel a brit parlamentet. A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy

ha elfogadják a megállapodást, akkor új fejezet kezdődhet az Egyesült Királyság életében.

Szerinte 2019-ben a britek félretehetik nézeteltéréseiket, és együtt indulhatnak el olyan jövő felé, amelyben az Egyesült Királyság az európai szomszédokkal szoros kapcsolatban marad, valamint globális kereskedőnemzetté válik.

Előfordulhat viszont, hogy március 29-én mégsem szűnik meg a brit uniós tagság, ennek lehetőségét korábban a miniszterelnök sem zárta ki, viszont rossz alternatívaként emlegette.

A brit kormány több tagja szerint is újabb népszavazáson lehetne dönteni a kérdésről, ettől a miniszterelnök egyelőre elzárkózik. Az Eurasia Group nevű politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye szerint a referendum kiírására minden másik lehetőségnél nagyobb, 40 százalékos az esély. A Sky Data közvélemény-kutató csoport pedig azt közölte, hogy a brit választók többsége, 53 százaléka választaná a bennmaradást.

Feledy Botond külpolitikai elemző korábban arról beszélt, hogy a következő hónapokban kampánytéma is lehet a brexit újragondolása. Ez adhat bizonyos brit erőknek lehetőséget arra, hogy újragondolják, hogyan állnak a kérdéshez – vélekedett.

Az unió luxemburgi székhelyű bírósága még decemberben kimondta, hogy az Egyesült Királyság meggondolhatja magát, és még dönthet a kilépési szándék visszavonásáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×