INFORÁDIÓ 
2019. október 22. kedd
Előd

fao

madárinfluenza

sertéspestis

Budapest, 2018. május 17. Tenyészeteket értékelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-Egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságán 2018. május 17-én. A kép az ASP-vel (afrikai sertéspestissel) kapcsolatban készített illusztráció. MTI Fotó: Mónus Márton

Durva veszélyekre figyelmeztették Magyarországot

Infostart

Európában mintegy 22 élelmiszerláncot érintő veszélyforrásra készülhetünk – ezek között előkelő helyen szerepel a sáskajárás, különböző állatbetegségek és az erdőirtás.

Öt kontinens 113 országáról – köztük Magyarországról – adott ki kockázati jelentést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az állatok és a növények egészségére a következő negyedévben leselkedő veszélyekről. Ezek a kockázati tényezők nehezítik az élelmiszerbiztonság garantálását is.

Magyarországról az afrikai sertéspestis kapcsán esik szó az online kiadványban, amelyben

a szakértők további fertőzéseket valószínűsítenek és azt, hogy a betegség Szlovákia felé terjed tovább.

A terjedés három fő forrása:

  1. az élő állatok vándorlása,
  2. a hústermékek exportja és
  3. a vadon elpusztult fertőzött állatok,

utóbbinál még az évszakok változása sem jelent akadályt a vírusnak.

A H5N8 HPAI típusú madárinfluenza először 2016 májusában bukkant fel Kínában. Agresszív természetét mutatja, hogy júniusra Oroszországban, októberre pedig Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban is találtak fertőző vadmadarakat.

A beszámoló szerint további 30 nyugat és kelet-európai országban jelentették a vírust,

idén a fertőzés elérte Bulgáriát és Olaszországot is, és a helyzet rosszabbodhat a nyár végi hónapokban.

Egy másik madárinfluenza altípus (H5N6 HPAI) szélesebb európai terjedése sem kizárható, ami veszélyt jelenthet a házi és vadonélő madarakra egyaránt. 2017 decembere óta 9 európai országból érkezett riasztás (Dánia, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és Észak-Írország).

A szakértők szerint a vírus terjedésének intenzitása csökken a mérsékeltebb időjárásnak köszönhetően.

Nem szabadul meg Európa a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskórtól sem idén. Eddig olyan országokban diagnosztizálták a betegséget (Albániában, Görögországban, Montenegróban, Oroszországban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban), ahol az éghajlati tényezők kedveznek a kórnak.

A gazdasági károkat enyhíthetik a különböző védőintézkedések, például a védőoltások.

A következő negyedévben komoly gondot okoznak majd a szúbogarak Kelet-Európában, főként Fehéroroszország és Ukrajna fenyőerdeit károsítva. A helyzet várhatóan romlani fog a nyári kánikulában, ezért nagy erőkkel folytatni kell majd a kártevők elleni védekezést, nyomon követve mozgásukat és erdőgazdálkodási intézkedésekkel, mint a fertőzött fák kivágása és elszállítása.

Nyitókép: MTI Fotó: Mónus Márton
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018