A sertéságazatra vonatkozó embargó pillanatnyilag az export 20-22 százalékát érinti, ez az összes termelés 6-8 százaléka, tehát nemzetgazdasági szinten nem jelent nagy gondot. Összgazdasági szempontból az a potenciális piacvesztés, amivel szembesül néhány nagyobb húsipari cég, nem tekinthető jelentősnek - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke.
Azokat a cégeket ugyanakkor, ahol magas az árbevételen belül a távol-keleti, főként japán export, érzékenyen érintheti az embargó.
"Ezek a cégek az elmúlt évek során rengeteg időt, pénzt, és energiát fektettek távol-keleti piacépítésbe, és most erről a piacról kellett lemondaniuk"
- mondta Éder Tamás.
A húsiparban van egy terv, amely azt tartalmazza, hogy hetente, havonta mennyi állat kerül be az üzembe, és mekkora mennyiségű hús kerül onnan ki. Most azzal kell szembesülniük a cégeknek, hogy érkezne az állat feldolgozásra, de nincs hová eladni.
"Amelyik cégnél a távol-keleti export meghatározó volt, ott most sokkal nagyobb a fejtörés, hogy milyen alternatív piacra tudják elhelyezni a húst"
- mondta Éder Tamás. Egyes hírek szerint bizonyos cégek már csökkentették a vágásszámot, mert úgy látják, hogy a húst nem tudják biztonsággal vagy megfelelő áron értékesíteni.
"Azok a cégek, amelyek nem találtak alternatív piacot, értesítési kényszerbe kerülnek, esetleg csökkentik a feldolgozást" - jelezte. Azok a cégek, amelyek ki tudták váltani a távol-keleti exportot, talán kisebb gazdasági nehézség elé néznek, és talán náluk fennmaradhat a vágási szint - tette hozzá az alelnök.