Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Neki adnák a Nobel-békedíjat

Két norvég parlamenti képviselő szerint Donald Trump megérdemli az elismerést az észak-koreai vezetővel tartott csúcstalálkozó miatt.

Christian Tybring-Gjedde és Per-Willy Amundsen, mindketten a konzervatív Haladó párt tagjai, az NRK állami műsorszolgáltatónak azt mondták, hogy az amerikai vezető jelentős lépést tett a leszerelés előremozdításában és a béke megteremtésében a Koreai-félszigeten.

A norvég honatyák bejelentése azután történt, hogy korábban amerikai képviselők egy csoportja támogatta Trump jelölését a 2019-es díjra. Az idei jelölés határideje már februárban lejárt.

Trump és Kim kedden találkozott Szingapúrban az országaik közötti első csúcstalálkozó keretében. Az eseményen aláírtak egy közös dokumentumot, amelyben szerepel, hogy Phenjan elkötelezi magát a teljes atommentesítés mellett, míg az Egyesült Államok ígéretet tett a biztonság szavatolására. A Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által választott öttagú bizottság ítéli oda.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×