Donald Trump amerikai elnök és a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szingapúri történelmi találkozója után azt találgatja a világ, vajon valóban véget érhet-e az észak-koreai nukleáris fenyegetés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy

a történelmi csúcstalákozó csak egy hosszú folyamat beindításaként értékelhető.

Tálas Péter is úgy látja, hogy be fog következni egy enyhülés, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a feszültséget csökkentse és valamiképpen normalizálja a két ország viszonyát. Az a dokumentum ugyanakkor, amit aláírtak, csak irányelveket tartalmaz, a részleteket munkacsoportok dolgozzák majd ki, és hosszabb időt vesz igénybe.

Tálas Péter szerint az enyhülési folyamatban nagy szerepe lehet Dél-Koreának és Kínának is.

Sok múlik azon, milyen engedményeket tett az Egyesült Államok, és erről tudjuk a legkevesebbet.

A találkozón például nem esett szó az Észak-Koreát sújtó gazdasági szankciók feloldásáról, ami azt mutatja, hogy Donald Trump óvatos.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a két elnök közvetlen politikai céljai nem teljesen azonosak. Donald Trump üzenete az, hogy atomfegyvermentes lesz Észak-Korea. Az aláírt dokumentumokban azonban a Koreai-félsziget atommentességéről van szó, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak is ki kell vonnia a térségből az atomfegyvereit.

Sok múlik azon, milyen biztonsági garanciát tud nyújtani Észak-Koreának az Egyesült Államok, valamint a szövetségesei.

Azt kell biztosítaniuk, hogy nukleáris fegyverek nélkül is elismerik Észak-Korea létét.

Tálas Péter úgy fogalmaz, a két Korea közötti béke elérése egyszerűbb történetnek tűnik, mint a nukleáris leszerelés.