Az Ukrajna eddigi legnagyobb korrupciós botrányába keveredett German Haluscsenko volt kormánytagot a határon tartóztatták fel, amikor megpróbált külföldre szökni. A politikus tavaly novemberben mondott le az igazságügyi tárca éléről, miután vizsgálat indult ellene az energiaszektorban feltárt visszaélések miatt. Ezt megelőzően ő volt az energiaügyi miniszter.

A határőröknek már korábban jelezték, hogy tartóztassák fel, ha megpróbálna külföldre utazni.

Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal, a NABU tájékoztatása szerint a volt miniszter őrizetbe vétele az úgynevezett „Midász-művelethez” kapcsolódik. Ez egy nagyszabású nyomozás, amely az orosz–ukrán háború idején elkövetett, az energetikai ágazatot érintő vesztegetési és sikkasztási ügyeket vizsgálja. A hatóság közlése szerint az eljárás még korai szakaszban van.

Haluscsenko azok közé a miniszterek közé tartozott, akiket tavaly novemberben menesztettek a kormányból, miután felmerült a gyanú: egy mintegy százmillió dolláros sikkasztási ügy részesei lehettek. A nyomozók szerint a volt tárcavezető „személyes előnyökhöz” jutott az ügylet révén. A politikus viszont tagadja a vádakat.

Haluscsenko 2021 áprilisa és 2025 júliusa között vezette az energiaügyi minisztériumot. Utódját az energetikai tárca élén, Szvitlana Hrincsukot szintén leváltották novemberben, amikor a botrány kirobbant.

A „Midas-művelet” középpontjában az Energoatom állami atomenergia-vállalatnál feltárt pénzügyi visszaélések állnak. A vizsgálat az ukrán energiaszektor egyik legnagyobb korrupciós ügyévé nőtte ki magát.

A botrány komoly politikai hullámokat vetett. Tavaly novemberben razziát tartottak az elnöki hivatal egykori vezetőjének lakásán is, ami után az addig roppant befolyásos Andrij Jermak lemondott a posztjáról. Ellene ugyanakkor hivatalosan nem emeltek vádat. Ugyanebben az időszakban öt embert vettek őrizetbe, köztük Olekszij Csernisov volt miniszterelnök-helyettest, akit azzal gyanúsítanak, hogy jogellenes módon gazdagodott meg.

Ukrajnában régóta folyik a harc a rendszerszintű korrupció ellen, amit az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legnagyobb akadályának tartanak. Az energiaszektort érintő botrány emellett nyomást váltott ki az amerikai kormány részéről, hogy sürgősen írjanak ki választásokat.

Volodimir Zelenszkij elnöknek papíron lejárt a mandátuma, de a 2022-es orosz inváziót követően hadiállapotot vezetett be és ezért továbbra is hatalmon van. Putyin orosz elnök ezért illegitimnek, az őt hol bíráló, hol támogató Trump amerikai elnök pedig egy éve „diktátornak” nevezte.

Az utóbbi hetekben találgatások indultak arról, hogy Zelenszkij hajlandó lehet kiírni a választásokat, de ő azt mondta: csak akkor kerülhet sor rájuk, ha országa biztonsági garanciákat kap. Moszkva közben felvetette: a választások napjára tűzszünetet tart.