Az augusztusban indult katonai akció során történt kegyetlenkedések miatt – amelyeket az ENSZ és az Egyesült Államok népirtásnak minősített – a mianmari rohingya muzulmán kisebbség több mint 650 ezer tagja a szomszédos Bangladesbe menekült.

A mianmari buddhista többség, betelepült jövevényeknek tartja őket, akik állampolgársággal sem rendelkeznek. A menekülők különösen kegyetlen tettekről számoltak be, mészárlásokról, faluégetésekről, nemi erőszakról és gyerekek tűzbe dobálásáról.

A mianmari hadsereg ugyanakkor azt mondja, hogy egy, a rendőrségre támadó szélsőséges muszlim szervezet ellen léptek fel. A válság a nyugaton eddig ünnepelt volt ellenzéki vezető, majd a gyakorlatban a miniszterelnöki posztot betöltő Aung Szan Szú Kji jó hírébe került. Mivel a korábbi legendás demokrácia-párti aktivista kerülte, hogy a sokáig az országot irányító hadsereggel szembeszállva elítélje a kegyetlenkedéseket, nyugaton azt követelik, hogy vegyék el tőle a fogság éveiben betöltött szerepéért neki ítélt Nobel-békedíjat.

Banglades és Mianmar most megállapodott a rohingyák fokozatos visszatelepítéséről, de az ENSZ és a segélyügynökségek azt mondják: csak akkor térjenek vissza, amikor azt biztonságban tehetik meg.

Mianmar azt is megígérte, hogy ideiglenes szállásokat biztosít a menekülteknek, majd újjáépíti otthonaikat. A bangladesiek viszont kénytelenek voltak beérni azzal, hogy heti 15 ezer helyett csak heti 1500 embert vesz vissza Mianmar, és hogy az alkut 3 hónap múlva felülvizsgálják.

Tudósítók szerint a konfliktus idején több, mint 350 falut gyújtottak fel Mianmar Rakhine szövetségi államában. A hadsereg tagadja, hogy jogsértéseket követett volna el, de nem engedi be a független nyomozókat, és a segélyügynökségeknek is csak korlátozott hozzáférést biztosít.

Mindeközben Mianmarban továbbra is erős a rohingyákkal szembeni gyűlölet. A buddhista többség tagjai közül néhányan azt mondták, harcolni fognak a tömeges visszatelepítés ellen.