„Két ellentétes irányú folyamatról van szó” – véli a szakértő. A vancouveri találkozó alapvetően az Egyesült Államok és Észak-Korea konfliktusáról szól, a két Korea közeledése pedig a balközép dél-koreai kormányzat és a megváltozott észak-koreai célkitűzéseknek köszönhető.

Csoma Mózes szerint az Egyesült Államok nagyon sok kardcsörtető nyilatkozatot tett az utóbbi évben, mely elsősorban Dél-Korea számára tűnt veszélyesnek, hiszen egy lehetséges fegyveres konfliktusnak a déli szomszéd lenne az első számú áldozata. Az ország azért is nehéz helyzetben van, mivel egyensúlyoznia kell az amerikai szövetség és az Észak-Koreához fűződő kapcsolata között – emelte ki a szakértő.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által korábban megszabottakon túlmutató szankciókat helyeztek kilátásba Phenjan ellen az észak-koreai válságról Vancouverben tárgyaló országok képviselői – áll az Egyesült Államok és Kanada által közösen kiadott közleményben. E konferencián azon államok külügyminiszterei vettek részt, amelyek az Egyesült Államok oldalán harcoltak a koreai háborúban.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tanácskozást követő sajtóértekezleten kifejtette, az Egyesült Államok diplomáciai megoldást keres az Észak-Koreával kialakult nukleáris szembenállásra. A politikus nem volt hajlandó kommentálni azt a felvetést, hogy a Fehér Ház fontolgat-e korlátozott nukleáris csapást Phenjan ellen, azt viszont hangoztatta, hogy az amerikaiaknak mérlegelniük kell egy háború lehetőségét.

„Józanul és világosan kell megítélnünk a jelenlegi helyzetet, ahogy Észak-Korea folytatja nukleáris-, valamint interkontintentális ballisztikus rakéta-programját, fel kell ismernünk, hogy növekszik fenyegetettségünk, és ha Észak-Korea nem kezd tárgyalásokba, maga váltja ki ezt az opciót” – fogalmazott.

Rex Tillerson aláhúzta: soha sem fogják atomhatalomként elismerni Észak-Koreát, majd megismételte, hogy Washington elveti Kína és Oroszország javaslatát, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea fagyassza be hadgyakorlatait cserébe azért, hogy Észak-Korea függessze fel nukleáris programját.

A találkozó résztvevői támogatásukról biztosították az Észak- és Dél-Korea között, nemrég a dél-koreai téli olimpia okán is újrakezdett párbeszédet abban a reményben, hogy az elvezet a régióban keletkezett feszültség hosszan tartó csökkentéséhez, ám arról határoztak, hogy maximális nyomást gyakorolnak Észak-Koreára annak érdekében, hogy beleegyezzen a lényegi kérdésekről folytatandó tárgyalásokba.

A japán külügyminiszter arra intette a világ országait, hogy ne hagyják magukat becsapni Észak-Korea legutóbbi, a dél-koreai téli olimpia előtt indított "mosolyoffenzívájától". A dél-koreai külügyminiszter elismerte, hogy az Észak-Koreával felújított tárgyalások "jelentős első lépésként" értékelhetők a kapcsolatok helyreállítása felé, de ő is figyelmeztetett, hogy Észak-Koreának még meg kell mutatnia, hogy szándékában áll teljesíteni a kötelezettségeit a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.

Moszkva és Peking élesen bírálta a vancouveri találkozót, szerintük a hidegháborús gondolkodást tükrözi a résztvevők hozzáállása. A találkozóról, szervezői azt követően határoztak, hogy Phenjan novemberben tesztelte eddigi legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétáját.