Mint azt a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kedden közölte, 2015-ben 1676 milliárd dollárt invesztáltak katonai eszközökbe. Elsősorban Oroszország és Kína adott ki több pénzt fegyverre.

Európában az Oroszországgal és Ukrajnával szomszédos országok - jelesül Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia - vásárolt több fegyvert (plusz 13 százalék) az előző évhez képest. Lengyelországban 22 százalékkal, Litvániában 33 százalékkal, Szlovákiában 17 százalékkal emelkedtek a katonai kiadások.

Ezzel szemben a nyugat-európai országokban a kiadások 1,3 százalékkal csökkentek. A kutatók ugyanakkor arra számítanak, hogy a katonai jellegű beruházások az Oroszországgal kapcsolatos feszültség, valamint a terrorfenyegetettség miatt növekedni fognak.

A 2015-ös katonai kiadások ellentétes irányú trendekre utalnak - jegyezte meg Sam Perlo-Freeman, a SIPRI szakértője. A kiadások egyrészt visszatükrözik a világ számos pontján eszkalálódó konfliktusokat és feszültségeket, másrészt azt, hogy az olaj árának zuhanása miatt kevesebb "olajpénzt" tudnak katonai eszközökre fordítani.

A stockholmi intézet éves jelentésében feltárja, hogy mennyire erősen összefüggnek a katonai kiadások az olaj árával, általában az olajiparral. Az olaj árának drasztikus esése 2014 óta egyes országokban a katonai kiadások visszafogását eredményezték, s ez a tendencia 2016-ban is folytatódni fog.

A kisebb visszaesés ellenére (mínusz 2,4 százalék) még mindig az Egyesült Államok ruház be messze a legtöbbet a fegyverkezésbe (596 milliárd dollár). Őt követi Kína (215 milliárd dollár, plusz 7,4 százalék), Szaúd-Arábia (87,2 milliárd dollár, plusz 5,7 százalék) és Oroszország (66,4 milliárd dollár, plusz 7,5 százalék).

A dpa német hírügynökség kiemeli, hogy Szaúd-Arábia kétszer annyit költött fegyverkezésre, mint Németország, s még Oroszországot is maga mögé utasította.

A katonai kiadások növekedése tapasztalható Ázsiában és Óceániában - név szerint Kínát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket és Vietnamot említik. A szakértők mindezt a nevezett országok közötti erősödő feszültségekkel (szigetviták) magyarázzák.

Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében a katonai kiadások 2,9 százalékkal visszaestek, Afrikában 5,3 százalékkal. A legnagyobb visszaesést két olajtermelő ország, Venezuela (mínusz 64 százalék) és Angola (mínusz 42 százalék) könyvelhette el. A közel-keleti térségről a SIPRI nem adott ki hivatalos becsléseket. Ennek oka a hiányos adatközlés.