A döntéshozók egyúttal abban is reménykednek, hogy az ellátás kiterjedtebbé válik, minősége pedig javul. A magánkórházak, klinikák ezentúl piaci körülmények között, azoknak megfelelően szabhatják majd meg áraikat - áll a körlevélben. A központi intézkedés arra a lényeges elemre is kitér, hogy a nem állami intézményeket ugyanúgy bevonják a társadalombiztosítás rendjébe, mint az államiakat, vagyis a visszatérítés rájuk is vonatkozik.

A kínai egészségbiztosítás magába foglalja a városi lakosságra vonatkozót, amelyet a kormány, a munkáltató és az állampolgár fizet közösen, a munkanélküli városlakókét, valamint a vidékiek úgynevezett szövetkezeti biztosítását, amelyet a kormányzat és a magánszemélyek együttesen fizetnek.

A most közzé tett dokumentum kötelezi a magánintézményeket arra, hogy tegyék átláthatóvá árrendszerüket, és szolgáltatásaik árát tartsák indokolt szinten. Ismeretes, hogy a már működő magánintézmények árai magasabbak az államiakéinál, de köztudottan jobb minőségű szolgáltatást is nyújtanak.

A kormányzati felügyeleti hatóság helyi intézményeinek a közkórházak és a privát egészségügyi intézmények árszabását egyformán szigorúan ellenőrizniük kell, és a betegek jogait szem előtt tartva kell eljárniuk. Ehhez kapcsolódóan valamennyi tartománynak június végéig nyilvánossá kell tennie a területén működő állami kórházak listáját.

Az intézkedés két héttel az után a kormányülés után látott napvilágot, amelyen a kabinet határozott egy újfajta "egyetemes", vagyis egységes biztosítási rendszer kimunkálásáról, egyúttal sürgette a közegészségügyi reform felgyorsítását, és nyitást ígért a magánszektornak az ágazatban.

Hivatalos adatok szerint 2013 októberének végén Kínában összesen 10 877 magánkórház működött, míg 2008-ban a számuk mindössze 5400 körül volt. Az egészségügyi ellátás 90 százalékát biztosító, költségvetési intézményként működő állami kórházakból 13 440-et tartottak nyilván.