Infostart.hu
eur:
363.34
usd:
323.61
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Évtizedes huzavona után hétfőn kezdődik Demjanjuk pere

Több évtizedes jogi huzavona után a müncheni tartományi bíróságon hétfőn kezdődik a háború bűncselekményekkel vádolt John (Ivan) Demjanjuk pere.

Demjanjuk az első helyen áll a legkeresettebb náci háborús bűnösök listáján, amelyet a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ a közelmúltban állított össze. Az ukrán származású 89 éves férfi a müncheni ügyészség hivatalos vádirata szerint legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett a II. világháború idején, mégpedig 1943 márciusa és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként.

A tartományi bíróság a közelmúltban fogadta el az egykori koncentrációs tábori őr ellen a müncheni ügyészség által összeállított vádiratot, ami elengedhetetlen feltétele volt a bírósági eljárás megkezdésének.

Az ügyészség fő bizonyítéka a perben az 1393. sorszámot viselő SS-szolgálati igazolvány, valamint egy hivatalos feljegyzés arról, hogy Demjanjukot 1943 márciusában Sobibórba helyezték át.

Előzőleg a német alkotmánybíróság elutasította Demjanjuk panaszát. A férfi az Egyesült Államokból Németországba történt májusi kitoloncolása ellen emelt ismételten panaszt, azt állítva, hogy a hatóságok megsértették alapvető jogait.

Az Ukrajnában született Ivan Demjanjuk a háború után a John nevet felvéve 1951-ben az Egyesült Államokban telepedett le, múltja miatt azonban Washington számára is egyre kényelmetlenebbé vált. Az Egyesült Államok kiadta őt Izraelnek, ahol előbb halálra ítélték, végül azonban bizonyítékok hiánya miatt felmentették. Ezután visszatérhetett az Egyesült Államokba. Később viszont újabb vizsgálat derített fényt arra, hogy Demjanjuk valóban egy, az SS-nek alárendelt ukrán egység tagja volt, s őrként teljesített szolgálatot a sobibóri megsemmisítő táborban. A müncheni ügyészség ez év márciusában adott ki elfogatóparancsot Demjanjuk ellen, és az Egyesült Államok hosszú bírósági huzavona után májusban toloncolta ki őt.

John Demjanjuk tagadja bűnösségét. Azt állítja, hogy a szovjet hadsereg katonájaként 1942-ben német fogságba esett, majd 1944-ig német börtöntáborokban volt, és semmi köze sincs a holokauszthoz. Információk szerint ügyvédei ugyancsak ártatlanságát hangoztatják, a többi között megkérdőjelezve a Demjanjuk ellen felhozott bizonyítékok hitelességét.

Értesülések szerint az államügyészség nyolc magánszemély számára tette lehetővé, hogy a bírósági tárgyaláson külön is vádat emeljen Demjanjuk ellen. A szóban forgó személyek Hollandiában, az Egyesült Államokban, illetve Németországban élnek, többségüket ügyvédeik képviselik a per során. A nyolc magánvádló esetében olyan személyekről van szó, akik annak idején rokonaikat vesztették el az egykori náci haláltáborban.

Az ügyészség júliusban úgy foglalt állást, hogy John Demjanjuk egészségi állapota lehetővé teszi, hogy bíróság elé állítsák. Az orvosok ugyanakkor azt javasolták: naponta kétszer 90 percre korlátozzák a 89 éves férfi ügyében lefolytatandó tárgyalás idejét, hogy Demjanjuk szellemi képességei teljes birtokában kísérhesse figyelemmel a per menetét.

Szakértők hosszú perre számítanak.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×