Mi az a szuperkedd és mi ennek a lényege?

A szuperkedd az 1980-as évek óta létezik, mint fogalom az amerikai politikai életben. Azért nevezik szuperkeddnek, mert minden egyes államban a Demokrata és a Republikánus Párt úgynevezett előválasztásokat tart az elnökjelölt kiválasztására, és ezen a kedden egyszerre aránylag sok , idén 15 állam tartott előválasztást. Másodszor azért szuperkedd, mert március elején van, addig egy-két előválasztás már lezajlott, jelen pillanatban a republikánusoknál már 22 államban, és ez a 15 vízválasztó általában. Akkor kiderül, hogy ki az, aki talpon tud maradni. Harmadszor a győztes szempontjából elég nagy lökést jelenthet a későbbiekben, nyilvánvalóan egyfajta felmérés az, hogy valóban milyen a támogatottsága a különböző választási csoportokban. Ezeket mind ki tudják elemezni, és ennek megfelelően tudják a későbbiekben az elnökválasztási kampányt összeállítani a kampánytanácsadók. Ebben az évben feltehetően ez azt is jelenti, hogy a két elnökjelölt már megvan.

Kétség sem férhet már hozzá, hogy novemberben ismét Trump–Biden összecsapás lesz, hiszen pár órával a keddi urnazárás után Trump egyetlen kihívója, Nikki Haley kiszállt a versenyből.

Országosan nincs meg az a támogatottsága, ami szükséges, és általában azt szokták mondani, némileg cinikusan, de realisztikusan is, hogy általában akkor szoktak kiszállni emberek, amikor a pénz elfogy. Nikki Haley mögül fokozatosan hátráltak ki a nagy pénzadományozók. Egy előválasztás, nem is szólva egy elnökválasztási kampányról, rendkívül költséges dolog, a különböző rendezvényeket finanszírozni kell, fizetni kell embereket, repülőgépeket bérelni, irodákat fölállítani, ez elnöki szempontból már több százmilliós, sőt, egyes becslések szerint több mint egymilliárd dolláros csomag. Nyilvánvalóan az előválasztás nem ilyen mértékű, de több tízmillió dollár itt is elmegy, egyes úgynevezett csatatéri államokban akár több is, ést úgy tűnik, hogy ezek a nagy pénzügyi támogatók is arra a következtetésre jutottak, hogy Haley-nek nincsen esélye. Általában azért szokott bent maradni még valaki, akinek nincsen túl sok esélye, hogy később el tudja magát adni, a saját politikáját esetleg be tudja építeni a győztes későbbi platformjába, vagy voltak olyan esetek, amikor az illető aztán tisztséget vállalt a győztes későbbi adminisztrációjában. Úgy tűnik különben, hogy Nikki Haley egyiket sem választja, nem kíván teljes mértékben egyrészt beállni Trump mögé, viszont abban is nagyon kétértelmű volt, hogy ő akár, mondjuk, egy harmadik párti platformon indulna el, de az biztos, hogy Nikki Haley nem lesz a zászlólengetők között, akik majd a júliusi konvención Trumpot hivatalosan a Republikánus Párt elnökjelöltjévé választják.

Számítana az, hogy Nikki Haley beáll-e Trump mögé? Két államot nyert meg, minimális a delegátusszám, amit ő eddig megszerzett.

Nagyon nehéz megjósolni. A Haley mögötti emberek közül nem mindenki fog Trump mögé beállni. Nagyon eklatáns példa 2016-ban Hillary Clinton és Bernie Sanders közötti párharc, igaz, hogy Sanders akkor hosszabb ideig volt versenyben Hillary Clintonnal szemben és annyira rossz volt a viszony, hogy elég sokan a Bernie Sanders-támogatók közül végül is nem mentek el szavazni vagy másra szavaztak, és sok megfigyelő szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy Trump győzni tudott Hillary Clintonnal szemben. A Nikki Haley mögötti szavazók közül két csoportra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az úgynevezett mérsékeltek vagy hagyományos republikánusok, sokan azt mondják, hogy Nikki Haley nem a mostani Republikánus Párttal tudna győzni, hanem egy vagy másfél évtizeddel ezelőttivel, mert nagymértékben megváltozott többek között a politikája a Republikánus Pártnak, másodszor pedig az úgynevezett elővárosi szavazók és közülük is mindenek fölött a felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Ezek a választói csoportok azok, amelyek szignifikánsan jobban támogatták Nikki Haleyt. Ha megnézzük például a nagyvárosi választási arányokat akár most a szuperkedden, Denvert vagy Bouldert Coloradóban, vagy Williamsburgot Virginiában vagy Washington külvárosait, ezeken a helyeken Nikki Haley jobban szerepelt, mint Donald Trump. Kérdés az, hogy ezek az elővárosi, értelmiségi, hagyományosabb republikánus szavazók beállnak Trump mögé vagy pedig egy harmadik erőt támogatnak, vagy nem támogatnak senkit, vagy átállnak a demokratákhoz.

Ki lehet jelen ismereteink szerint Donald Trump alelnökjelöltje? Kinek van a legnagyobb esélye, ha nem Niki Irinek, aki utoljára még versenyben volt?

Hagyományosan az alelnököket egy kicsit az úgynevezett lista balanszírozására használják, általában földrajzilag szerették korábban kiegyensúlyozni az alelnök-elnök párost. Újabban viszont inkább arról van szó, hogy megpróbálják a társadalmi csoportokat maguk mögé állítani, ahogy a demokraták egyrészt földrajzilag kiegyensúlyozták – Biden Delaware államból és Kamala Harris Kaliforniából – de egy férfi, egy nő. Tehát egy nő előtérbe kerülhet a republikánusoknál is, mert nagyon fontos választói csoport. Jelen pillanatban 50-50 nagyjából a nők támogatása a két jelölt között, de 2020-ban 55-45 arányban Biden mellett álltak, tehát nagyon fontos, hogy a nőket maguk mögé állítsák és egy női alelnökkel ezt meg tudnák tenni, vagy pedig színesbőrű aelnökhjelölttel, mert a republikánusoknak általában gondjaik vannak a színes bőrűek támogatásával, de most nagyon jó áll ilyen szempontból Trump. Aki szóba jöhet: Tim Scott dél-karolinai szenátor, színes bőrű, akit emlegetnek még Kari Lake arizonai politikusnő, Tulsi Gabbard ugyancsak nő, hawaii demokrata volt még 2020-ban, de jelen pillanatban már nem demokrata, hanem republikánusok mellett van. Nyilvánvalóan még sok mindenki más szóba jöhet, többek között, mondjuk, a dél-dakotai kormányzó, Kristi Noem, aki nagyon népszerű és nő és egy középnyugati államot tudna hozni, szóval nevek vannak. Kérdés az, hogy kire lesz szüksége Trumpnak és egyáltalán ki tud majd Trumppal együttműködni.

Ki dönt? Donald Trump dönt, ő választja ki vagy a republikánus vezetés?

Jelen esetben inkább Donald Trump, ugyanis az eddigi országos republikánus bizottság vezetője, Ronna McDaniel lelépett és helyette, ha minden igaz, akkor Trump egyik fiának a felesége lesz a republikánusok országos bizottságnak az elnöke, de hozzá kell tennem azt, hogy a bizottság általában nem rendelkezik azzal a politikai súllyal, amit elképzelnénk. Az elnök az, aki elsőképpen választhat, de nyilvánvalóan különböző politikai, gazdasági, pénzügyi és egyéb erők egy olyan listát tesznek elé, amelyen számukra elfogadható jelöltek vannak, de nyilvánvalóan az utolsó szó joga Donald Trumpé lesz ebben az esetben. Nagyon nehéz kiszámítani, nagyon sokan beleszólhatnak ebbe, de Trump már korábban azt mondta, hogy a fejében már megvannak a nevek.

És vajon ő hogy dönt? Olyan jelöltet választ, aki az ő politikáját erősíti, ha megválasztják, vagy pedig olyan alelnököt szeretne és egy olyat érdemes választani a Republikánus Párt szempontjából is, aki majd ő utána elnökjelölt lehet?

Mind a kettő lenne az ideális. Általában az alelnököket úgy is szokták választani, hogy fél szemmel azt nézik, hogy potenciálisan úgynevezett elnöki anyag-e. Kamala Harris nem igazán vált be ebből a szempontból. Köztudott, hogy Donald Trumpot, ha megválasztják, akkor 2028-ban már nem indulhat, mert két ciklust betöltött, tehát akkor valaki kell. Ez már inkább pártszempont, hogy föl tudjak építeni valakit, de nyilvánvalóan nem mindegy, hogy négy évig valaki együtt tud-e dolgozni az elnökkel, és Trump azért elég erős egyéniség ahhoz, hogy megtűrne maga mellett valakit, aki esetleg a háta mögött inkább a saját politikai pályafutását egyengetné. Valószínű olyat választ, aki teljes mellszélességgel kiáll mellette.

Erősíti Donald Trump helyzetét, hogy tulajdonképpen rajt-cél győzelmet aratott, hogy a szuperkeddre már eldőlt, hogy nincs kihívója? Vagyis látszik, hogy nagyon nagy a támogatottsága a republikánus oldalon? Szabadabb kezet kap ezáltal?

Nyilvánvalóan szabadabb kezet kap, nem tudnak úgymond ráerőltetni valakit, akit ő nem szeretne. Voltak olyan esetek a történelemben, amikor az elnöknek el kellett fogadni valakit, mert olyan szűk volt a többsége az elnökjelölti konvención.

Mennyire jellemző, hogy a szuperkedd után éppen az ellenzéken lévő elnökjelölt-aspiráns egyedül maradjon?

Ilyenre nem nagyon emlékszem, megvallom őszintén, mert hogyha visszamegyünk időben, mert fokozatosan, ha nem is a szuperkedden, de a következő egy-két hétben elegendő többséget szereztek, és nem is nagyon emlékszem olyanra, hogy a konvención döntsék el, hogy ki legyen az elnök, mert addigra már valaki több mint 50 százalékát megszerezte a delegáltaknak.

Akkor ettől kezdve miről szól a republikánus előválasztás? Teljesen formálissá válik? Mert Trumpnak gyakorlatilag behozhatatlan az előnye.

Már bőven 1100 fölött vannak a delegáltjai, és 1215 kellene. Tehát lehet látni, hogy ennek már semmi jelentősége nincs a következő időszakban, ettől kezdve már elnökválasztási kampány van. Biden sem beszél semmilyen fajta ellenfélről, nyilvánvalóan eddig sem volt, Trump sem beszél senkiről, mint ellenfélről a párton belül, mind a kettő az üzeneteket már úgy fogja megfogalmazni, hogy milyen választási csoportokat, illetve milyen államokat akarnak mindenképpen meggyőzni arról, hogy ők jobbak, mint a másik.

Országos szinten mekkora a két jelöltaspiráns támogatottsága? A New York Times most mutatott be egy felmérést, amely szerint bezuhant a jelenlegi elnök támogatottsága, és nemcsak országos szinten, de kifejezetten a demokrata szavazók esetében is.A fiatalok, a nők és a feketék körében is kevesebben szavaznának rá most, mint négy évvel ezelőtt, illetve legalábbis a felmérés szerint történelmi fordulat állhatott be a latinók pártpreferenciájában és elnökválasztói preferenciájában is.

A latinóknál valóban történelmi változás lehet, mert 21 százalékponttal nyerte Biden a latin szavazatokat 2020-ban, most pedig mínusz 6 százalékon áll, ez egy óriási változás. A többieknél ugyancsak változás van, a fiataloknál nagyjából megfeleződött Biden támogatottsága. Az elővárosi lakóknál 11-ről 2 százalékra esett az előnye Trumppal szemben, a feketéknél pedig 92:8 arányban győzött 2020-ban, most pedig a felmérések szerint a feketék 23 százaléka Trump-szavazó lenne. A színesbőrű kétkezi munkásoknál körülbelül 50 százalékponttal volt jobb Biden Trumpnál 2020-ban, most pedig mindössze 7 százalékponttal, tehát kulcsfontosságú választási csoportoknál elég erősen vesztett a támogatásból. Országosan Trump vezet, attól függ, hogy melyik felmérést nézzük, de általában 2-6 százalék közé teszik a vezetést. Az igazság az, és ezt mindig elmondjuk, hogy nem ez számít. Köztudottan az Egyesült Államokban nem országosan választják az elnököt, és három-négy-öt eset volt eddig, amikor az lett az elnök, aki kevesebb szavazatot kapott országosan, államonként választják az elnököket, és itt is rossz hír van Biden számára. Az a hat-hét úgynevezett kulcsfontosságú vagy billegő vagy csatatér állam, ahol 2016-ban és 2020-ban eldőlt először Trump javára, másodszor Biden javára a választás, tehát Arizona, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, bizonyos mértékben Virginia beleszámíthat ebbe. Ezek a tagállamok közül mindössze egyben vezet 0,8 százalékponttal Biden, az összes többiben pedig Trump vezet, egy-két helyen eléggé jelentősen, Georgiában 7 százalékkal, Arizonában 7 százalékkal, Nevadában ugyancsak 5-6 százalékkal. A CNN közölt a jelenlegi helyzetet elektori szempontból felbecslő helyzetértékelést, és ha ma tartanák a választásokat és kivennénk belőle három úgynevezett csatatérállamot, Arizonát, Michigant és Pennsylvaniát, ahol abszolút fej fej mellett vannak, akkor Trumpnak már 272 elektromos szavazata lenne, tehát neki már ezek nélkül is meglenne ma a megfelelő számú elektori szavazat ahhoz, hogy elnök legyen. Ha a háromból egyet vagy kettőt elvinne, akkor még nagyobb lenne az arány. Az államok szerinti népszerűség, az országos népszerűség, illetve a kulcsfontosságú választói csoportokban való támogatottság mind jelen pillanatban Trump javára szól, de nyolc hónap van még a választásokig.

Közben egyre többször foglalkoznak a nemzetközi sajtóban is Biden teherbíró képességével, szellemi frissességével.A jelenlegi elnök a választás hónapjában lesz 82 esztendős. Trump akkor még csak 78 éves lesz. Egy most publikált, szintén a New York Timesban megjelent felmérés szerint az amerikaiak 45 százaléka szerint Biden életkora akkora problémát jelent, hogy nem képes szerintük ellátni már az elnöki feladatokat, illetve hasonlóan nőtt a Demokrata Párton belül is azok aránya, akik szerint Biden nem biztos, hogy a legjobb választás lenne.

Igen, csak az igazság az, hogy jelen pillanatban nagyon nehéz lenne-e valakit elővarázsolni a demokratáknak. Feltehetően Kamala Harrist úgy választották a demokraták, hogy potenciálisan fölépítik, színes bőrű és nő, és Joe Biden 2020-ban utalt arra, hogy ő egy ciklusos elnök lenne, adott esetben átmeneti elnök. Kamala Harrisnek a választása azért volt egy kicsit érdekes, mert ő a Demokrata Párton belül is nagyon népszerűtlen volt, már 2019 decemberében kilépett az előválasztásból, mert 1-2 százalékos támogatottsága volt a Demokrata Párton belül. Ennek ellenére alelnök lett, és nem tudta felépíteni magát. Az ő elfogadottsága még rosszabbak, mint Bidené. Kamala Harrisszel nekifutni nagyon kockázatos lenne a rossz számok miatt, és ő már bizonyította, hogy ő nem annyira kompetens.

De együtt indulnak, merthogy a kampány, az Biden és Harris kampánya.

Nagyon sok olyan stáció van, ahol Biden kiléphet, bejelentheti, hogy nem indul. Hivatalosan alkalmazhatnák a 25. alkotmánykiegészítést, de nem valószínű, hogy azt alkalmazzák.

Ez mit jelent?

Ez azt jelenti, hogy az alelnök és a kabinet többsége írásban értesíti a kongresszust, hogy az elnök fizikailag, szellemileg képtelen ellátni a feladatát, és emiatt az alelnök látja el helyette a feladatokat. Az elnök, ha ezt vitatja, akkor újabb forduló következik. 21 nap után a kongresszus szavaz arról, hogy az elnök képes vagy képtelen ellátni a hivatalát. Erre eddig nem került sor, nem valószínű, hogy így megpuccsolnák Bident. Biden azért bármikor lemondhat.

És akkor mi történik, ha szabaddá válik a pálya? A konvención mi történik a szavazatokkal, illetve ki dönt arról, hogy ki lesz helyette a jelölt?

Ha a konvención az első forduló eredménytelen, akkor utána mindenki kötetlen delegált lesz. Ha a konvención sem választanak mást, mint Bident, és utána mond le, történik vele valami, összeül hivatalosan a demokrata országos bizottság, de nyilvánvalóan nemcsak ők, hanem a kongresszusi vezetők, szenátusi vezetők, képviselők és a párt mögött álló támogatók akkor összedugják a fejüket és megpróbálnak valakit indítani. Most már sok nevet emlegetnek ezzel kapcsolatban, Gretchen Whitmer nő, michigani kormányzó, kicsit ellentmondásosabb Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, aki túl liberális, Bidentől balra áll és nagyon közel a progresszívekhez, tehát őt nem biztos, hogy indítanák. Sokat emlegették Michelle Obamát, de most adott ki a hivatala egy nyilatkozatot, hogy semmilyen szándéka nincs arra, hogy elnökjelöltségért induljon. Ha megváltozik a helyzet, akkor esetleg mást mondhat. Egy-két más ismeretlen név forog még, de az mindenképpen nagyon nehéz lenne, hogy a Demokrata Párt fölépítsen valakit. Nehéz lenne azt az üzenetet küldeni a választóknak is, hogy a Demokrata Párt megfelelően választotta ki a jelöltjét, utolsó pillanatban cserélni irányítót az amerikaifutball-csapatban eléggé nehéz dolog, általában az egy káoszt szokott okozni és nem egy győztes mentalitást hoz be.

Ha Donald Trumpnak kellene visszavonulnia, egyszerűbb lenne az ő pótlása? Merthogy ott nem egy éppen regnáló elnökről van szó.

Kettő-három ismertebb ember van a republikánus oldalon, mivel az előválasztások azért lezajlottak. Egyértelmű, hogy DeSantis az, aki szóba jöhet, és sokan úgy gondolják, hogy azért lépett ilyen korán vissza, hogy ne rongálja a későbbi esélyét. Ha ilyen hipotetikus esetben Trumpnak valami miatt vissza kellene lépni, akkor nem Nikki Haley lenne az, aki beléphetne, ugyanis Ron DeSantisnak a támogatottsága a magasabb a republikánusok között.

Az éppen regnáló elnök is előválasztáson vesz részt, de az szinte formalitás. Mégis, Joe Bidennek is vannak kihívói és ő is részt vesz egy előválasztáson. Mit lehet erről tudni, illetve mennyire kell erre odafigyelni?

Nem nagyon. A két hivatalos kihívója, a Dean Phillips és Marianne Williamson abszolút súlytalan. Ez abszolút formális, hivatalosan meg kell tartani, mert a delegáltakat kell összeszedni, de nyilvánvalóan az összes delegáltat gyakorlatilag maga mögött tudhatja. Vannak, akik azért "megzavarták" ezt a képet. 1980-ban Edward Kennedy Jimmy Carterrel szemben hosszú időn keresztül bennmaradt a versenyben, és rontotta az esélyeit, és aztán Carter végül is vereséget szenvedett, annak ellenére, hogy Carter regnáló elnök volt, de általában a regnáló elnökkel szemben nem illik indulni. A másik oldalról is tudok példát mondani, 1992-ben az idősebb Bush ellen Patrick Buchanan indult, aki Reagan alatt beszédíró volt, aztán televíziós műsorvezető, könyveket írt, és eléggé szélsőséges álláspontokat képviselt, és sok szavazatot elvitt George Bushtól, többek között az abortusz kérdésében elfoglalt nagyon végletes álláspontja miatt.

Lemondott Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai igazgatója. Mit kell erről tudni és mennyire jelentős az ő szerepe az amerikai külügyminisztériumban?

Ő volt a harmadik ember, a kelet-európai ügyekért volt elsősorban felelős. Victoria Nuland régi ismerős, az ukrán–orosz viszonyt tekintve ő volt 2014-ben, aki meglehetősen aktív szerepet játszott a Majdanoan, segített az ukránoknak aktívan összeállítani a kormányt. Még januárban is mélyreható beszélgetést folytatott ukrán vezetéssel, amelynek következtében a vezérkari főnök lemondott. Elképzelhető, hogy a lemondása egyfajta irányváltást jelent. Eléggé nagy vita dúl az amerikaiak körében, hogy Ukrajnának mennyire kellene segíteni. A republikánusok egyértelműen szeretnék visszafogni a támogatást, és a közvélemény is egyre kisebb arányban támogatja az ukrajnai szerepvállalást, és elképzelhető, hogy a választások során ez egyfajta albatrosz lesz Biden vállán, mert az ő szemére vethetik, hogy a sok pénz ellenére komoly eredményt nem tudtak elérni az ukránok.

Várható volt a lemondása, vagy teljes meglepetés?

Nem olvastam erről, hogy a lemondása várható. Hozzá kell tenni azt, hogy nagyon erős tagja volt a neokonzervatív körnek a férje, Robert Cagan, aki az egyik héja, tehát ők egy héja párt alkottak, és lehetséges, hogy ez az agresszívabb külpolitikai vonal egy picit hátrébb szorulhat, de ez abszolút spekuláció. Egy fecske nem csinál nyarat és nem csinál politikát, főleg a külügyminisztérium harmadik posztjáról, de elképzelhető, hogy valami nagyon enyhe irányváltás lehet, de ezt nagyon nehéz kiszámítani.