INFORÁDIÓ 
2020. november 26. csütörtök
Virág

fürjes balázs

főváros

karácsony gergely

fővárosi közfejlesztések tanácsa

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára nyitóelőadást tart Kormányzati politika a lakható Budapestért címmel a Portfolio Lakás Konferencia 2020 rendezvényen a New York Palace Budapest szállodában 2020. szeptember 10-én. A közlekedés, az otthonteremtés, valamint a minőségi zöld felületek létrehozása és gyarapítása, ezek lesznek a kulcsterületei a következő években is a kormányzati Budapest fejlesztésnek a fővárosiak érdeke és az emberek igényei alapján - mondta Fürjes Balázs.

Fürjes Balázs: fejlesszük Budapestet, de a város eladósítása nélkül

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nem értünk egyet abban a főpolgármesterrel, hogy ő megszorításokkal, szolgáltatások színvonalának csökkentésével, adóemeléssel és hitelfelvétellel akar reagálni erre a válsághelyzetre. Ez egy filozófiai vita közöttünk – mondta Fürjes Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában. A Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára beszélt arról, hogy milyen fővárosi beruházásokat vállalna át a kormány, hogy mi lesz a Liget-projekt sorsa, és hogy milyen ügyekben jutott már egyetértésre a kormány és Budapest vezetése.

Fürjes Balázs az Arénában
 

Milyennek látszik a főváros anyagi helyzete a kormány felől nézve? Mert azt tudjuk, hogy a főváros felől nézve milyen.

A fővárosnak nem velünk van vitája, hanem a tényekkel, a közgazdászokkal és legújabban a Moody’s amerikai hitelminősítő intézettel. A főváros anyagi helyzete viszonylag stabilnak tűnik, ezért is értékelte föl a pénzügyi, gazdasági bizonyítványát a Moody’s. 2020. szeptember 30-án volt 224 milliárd forint szabad, likvid pénzállománya a fővárosnak, ebből 90 milliárd készpénzben, 133-134 milliárd állampapírban. Van egy 61 milliárd forintos szabad hitelkerete a fővárosnak, ezt lehívhatja még idén az Európai Befektetési Banktól, 2023-ig fejlesztésekre, járműbeszerzésekre fölhasználhatja, és tíz év alatt keletkezett 300 milliárd forint többletbevétele 2010-hez képest iparűzési adóból. Hogy egy utolsó számot is mondjak, a kormány tett egy javaslatot néhány hete a főpolgármesternek, ha még ezek ellenére is úgy érzi, hogy sanyarú helyzetben van a főváros, akkor a kormány kész mintegy 60 milliárd forint értékben magára vállalni a főváros helyett budapesti városfejlesztéseket. A fővárossal egyeztetve, az őáltaluk jóváhagyott tervek szerint megépítjük ezeket a nagy fővárosi beruházásokat. A fő célunk: fejlesszük Budapestet, de tegyük ezt adóemelés és a város eladósítása nélkül. Nem tudjuk támogatni Karácsony Gergelynek a fővárosi vállalkozások megadóztatására, adóemelésére és újabb hitelek felvételére vonatkozó terveit.

A stabil minősítésben már benne van a koronavírus-járvány eddigi és várható kimenetele is?

A koronavírus mindannyiunkat nehéz helyzetbe hozott. Mi azt gondoljuk, hogy ezek a nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket. Szerintem a budapestiek a vezetőktől nem panaszkodást, kifogáskeresést, egymásra mutogatást várnak, hanem azt, hogy találjunk megoldásokat, lehetőleg közösen. Az ország költségvetésén csak a koronavírus első hulláma ütött egy 2000 milliárd forintos lyukat. A csekket nem tudjuk a koronavírusnak benyújtani, ezt közös teherviseléssel kell kigazdálkodnunk. A főváros panaszkodik, hogy milyen bevételkiesése van, ez igaz, csak ma mindenkinek az van. Tehát a főváros saját számításai szerint 88 milliárdtól esik el. Az állami költségvetés pedig 1258 milliárd forinttól, tehát ennek a sokszorosától.

A főpolgármester azt mondja, hogy ez a 88 milliárd a városüzemeltetésben fogja megmutatni a hatását. Ezzel a prognózissal egyetértenek?

Nem, ezt nem tudjuk elfogadni. Bármekkora költségvetési lyuk keletkezik, ilyenkor az államnak és az önkormányzatoknak nem szabad csökkenteniük a szolgáltatást, ugyanúgy el kell látnunk a feladatainkat, sőt, többletsegítséget kell adnunk a munkavállalóknak és a családoknak. Nem értünk egyet abban a főpolgármesterrel, hogy ő megszorításokkal, szolgáltatások színvonalának csökkentésével, adóemeléssel és hitelfelvétellel akar reagálni erre a helyzetre. Ez egy filozófiai vita közöttünk. Gazdasági visszaesés, válság esetén az adóemelés, a megszorítás és a hitelfelvétel nem jó gyógyszer, ezek nem alkalmas eszközök a baj orvoslására. A hiteleket kamatostul vissza kell fizetni, az majd elvonásokat fog eredményezni később más területektől. Az adóemelés csökkenti a vállalkozások bevételét, és szükségszerűen elbocsátásokhoz vezet, a megszorításoknak pedig mindig a családok és a vállalkozások isszák meg a levét. Tehát ezt a politikát nem tudjuk támogatni.

Csökkenő bevételnél miből lehet finanszírozni ezeket a feladatokat?

Fogadjuk el egy pillanatra a 88 milliárdot, bár szerintem ez egy túlzó számítás, ennél kisebb lesz a bevételkiesése a fővárosnak. A mérleg másik serpenyőjében szabad, likvid pénzállományból van 224 milliárd forintja rövid- és hosszú lejáratú állampapírokban megtakarításként, illetve készpénzbetétként. A kormány is hajlandó 60 milliárd fejlesztést magára vállalni, ami spórolást jelent, és akkor még ott van az a 61 milliárd forintos hitelkeret, erre még Tarlós István szerződött évekkel ezelőtt az Európai Beruházási Bankkal a 99 milliárd forintos hitelkeretből 61 milliárd forint ma még elköltetlen. Tehát van ott pénz. Én nem mondom, hogy könnyű a helyzet, de mindenki nehéz helyzetben van. Pécs, Miskolc és Szeged élén is ellenzéki polgármester áll, mégsem halljuk őket nap mint nap panaszkodni és másra mutogatni. Én itt úgy látom, hogy ez a panaszkodás, a másra mutogatás, a kifogáskeresés politikai termék lett, hibás a kormány, hibás Tarlós, nyáron a meleg, télen a hideg, mindig valaki más. Dolgozni kell!

Semmilyen törvényi, jogszabályi akadálya nincs annak, hogy a rendelkezésre álló tartalékot napi működésre fordítsa a főváros?

Ezeket szabadon fölhasználja saját céljaira. A 61 milliárdos hitelkeretet fejlesztésre és kifejezetten járműbeszerzésekre kapta, most 51 villamos és 51 troli beszerzésére van nagyon jó opciója a városvezetésnek, mert Tarlós István és Vitézy Dávid 2013-14-ben nagyon jó szerződést kötött, és 2020-ban is még a 2013-as árakon lehet lehívni ezeket a járműveket. Ez az 51 villamos, 51 troli beszerzése együttesen kerülne 46 milliárd forintba, amire a 61 milliárd forintos hitelkeret bőségesen fedezetet nyújt, tehát ha a panaszkodás helyett a megoldáskeresést választjuk, akkor találunk válaszokat ezekre a kihívásokra.

Ez a hitelkeret új járművek beszerzésére vonatkozik?

Ennél többre is, mert egyébként fejlesztésekre is, tehát például a Lánchídra is fölhasználhatja ezt a főváros. Ha egy kicsit matekozunk, a 61 milliárdos hitelkeretből 46 milliárdért meg lehet vásárolni a járműveket, és ha a megmaradó 15 milliárdhoz hozzáadom a kormányzat 6 milliárd forintos támogatását a Lánchídra, akkor annak a felújítását is el lehet végezni, és akkor a fővárosi költségvetésből erre egyetlen fillért nem kellett költeni.

A főváros egyrészt a hozzájárulási, szolidaritási adó enyhítését kéri, másfelől tervez egy újraindítási adót, ami az 5 milliárd feletti adóalappal rendelkező cégeket érintené. Ez tárgyalási alap a kormány számára?

A szolidaritási hozzájárulásban Budapest jelentős kedvezményekben részesül. 2017-ben vezette be a parlament az önkormányzatok finanszírozásában a szolidaritási hozzájárulást, 50 milliárd forint kedvezményt fog kapni 2021 végéig Budapest minden más önkormányzathoz képest. A rendszer lényege, hogy a magyar viszonylatban nagy és tehetős önkormányzatok befizetnek a magyar viszonylatban kicsi és szegény önkormányzatok javára, tehát ez egy eredendően baloldalinak mondott gondolat a szolidaritás jegyében. Azt, hogy ki mennyit fizet, egy adóerőre, gazdasági mutatókra alapított matematikai képlet határozza meg a költségvetési törvényben. Egyetlen önkormányzat van, amely kevesebbet fizet évek óta, idén is, és csak jövőre fogja a másokkal azonos összeget fizetni, amely így összesen öt évig 50 milliárd forint kedvezményt kapott, ez a főváros. Magyarország egyik legnagyobb és leggazdagabb önkormányzata nem annyit, nem úgy fizet, mint a 134 többi gazdag és tehetős önkormányzat. Tarlós István idején megkezdődött ennek a kedvezménynek a kivezetése, és Karácsony Gergely idején befejeződik. Szerintünk igazságos, hogy jövő évben elérünk oda, hogy mindenkire azonos módon vonatkozik ez a képlet. Idén még a főváros a ráeső résznek csak a 85 százalékát fizeti be, jövőre pedig ugyanúgy fog fizetni, ahogy öt éven keresztül fizetett mindenki más.

Az újraindítási adóval elvi kifogásuk van?

Ugyanaz a kifogás nevezhető elvinek és gyakorlatinak. Mi azt gondoljuk, ahogy az adóemelés egy rossz eszköz akkor, amikor a beruházások, a gazdaság élénkítésére és a munkahelyek megvédésére van szükség. Gazdasági visszaesés idején a kormány és az önkormányzat legfontosabb feladata a családok és a vállalkozások támogatása és a munkahelyek védelme. Az adóemelés csökkenti a vállalkozások bevételét, és szükségszerűen elbocsátásokhoz vezet. Nem tudjuk támogatni ezt az adóemelési elképzelést.

Egy önkormányzatnak van lehetősége helyi adókat ilyen módon módosítani?

Helyi adókat tud módosítani, az adókról alapvetően az Országgyűlés határoz. A kormány nem fog olyan adóemelést támogatni a parlament előtt, amely azt eredményezné, hogy a budapesti vagy egyéb vállalkozásoknak növekedjenek a terhei.

A főpolgármester kezdeményezésére az önkormányzatok egy része helyi népszavazásokat indítana, hogy az európai uniós segélyalapból közvetlenül kapjanak az önkormányzatok forrásokat. Ezt járható útnak látják?

Mi minden olyan utat nemhogy járhatónak tartunk, hanem támogatunk, amely azt eredményezi, hogy több pénz jut Magyarországnak. Az elmúlt években ebből mindig komoly sajtóhírt gyártott a városháza vagy Karácsony Gergely, hogy többször tárgyalt Timmermans uniós bizottsági alelnökkel, hogy közvetlen forrásokhoz jussanak a nagyvárosok, illetve Budapest az európai uniós költségvetésből. Mi annak nagyon örülünk, ha a kormányok és az unió által eldöntött, Magyarországnak jutó pénzen felül még további forrásokat tud Karácsony Gergely Budapestnek szerezni. Ez jó Budapestnek, jó Magyarországnak. Ha ebben bármit tudunk segíteni, állunk rendelkezésre.

A főváros jelezte, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felvetése az iparűzési adó felfüggesztéséről nagyon súlyos következményekkel járna. Támogatják az iparűzési adó felfüggesztését?

A kormány ezt a javaslatot nem tárgyalta.

Mi az elvi véleménye?

Jogosnak tartom azokat az önkormányzati felvetéseket, hogy kompenzáció nélkül ez nagyon nehéz helyzetbe hozná az önkormányzatokat. Óvatosnak és megfontoltnak kell lenni, ugyanakkor most nagyon komoly kihívások elé állítja az élet a kis- és középvállalkozásokat, ezért kormányban, önkormányzatban kutyakötelességünk nap mint nap azon elgondolkozni – és a kormány már jó néhány ilyen intézkedést be is vezetett –, ami segíti a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy a remélhetőleg átmeneti nehézséget átvészeljék. A vállalkozói érdekképviseletekkel együtt azon kell dolgoznunk, hogyan tudjuk segíteni a vállalkozásokat ebben a nehéz időszakban.

A kormány kész átvállalni a főpolgármester által javasolt fejlesztések megvalósítását. Mi az, amiről megállapodás született eddig?

Várjuk a városháza válaszát. Mi egy javaslatot tettünk. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának utolsó ülésén a főpolgármester behozott három javaslatot, hogy a gazdasági visszaesés következményeit Budapesten ő megszorításokkal, adóemeléssel és hitelfelvétellel szeretné kezelni. Mi pedig azt mondtunk, hogy ezzel nem tudunk egyetérteni, és ehelyett tettünk egy konstruktív javaslatot, hogy akkor inkább a kormány magára vállalja jelentős budapesti fejlesztések megvalósítását. A listát szinte teljes egészében Karácsony Gergelytől kaptuk, azoknak a fejlesztéseknek az átvállalására tettünk javaslatot, amelyeket ő hitelből, adóemelésből akart finanszírozni. Szó van a pesti rakpartok gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításáról, a gellérthegyi sikló megépítéséről, amely a Tabánból a Gellérthegyre biztosítana környezetbarát megközelítést, és lehetővé tenné a környezetszennyező turistabuszok kitiltását a Gellérthegyről. Aztán szó van a nagyon sikeres budai fonódó villamos déli irányú meghosszabbításáról. Javaslatot tettünk arra, hogy magunkra vállaljuk a Biodóm beruházás építési munkáinak a befejezését, és a kelenföldi buszpályaudvar parkolókkal és nagyobb kapacitással való kibővítésére. Írásos javaslatot teszünk most le a főváros asztalára a részletekről. Én nagyon bízom benne, hogy megegyezés születik. Szerintem a budapestieknek az az érdekük, hogy a politikai vitáink ellenére közöttünk legyen együttműködés és párbeszéd, és meg vagyok arról győződve, hogy a budapestieknek az az érdekük, hogy fejlődjön Budapest, de adóemelés és hitelfelvétel, a város eladósítása nélkül.

Mikor teszik le a javaslatot és mikorra várják erre a választ?

A javaslatot mi megtettük október közepén, és volt egy egyeztetésünk két héttel ezelőtt, amelyen nyitottságot tanúsított a budapesti városvezetés. Azt kérte, hogy a jogi részletekre is kitérő írásos javaslatot kapjon. Mi ezen a héten letesszük ezt a részletes írásos javaslatot.

Mi az ára annak, hogy a kormány magára vállal ennyi kiadást és fejlesztést?

Nincs ára ennek, vagy ha úgy tetszik, egy ára van: nem támogatjuk a hitelfelvételt. Amikor 2010-ben Tarlós Istvánnal közösen munkához láttunk, akkor a város tényleg a csőd szélén volt, az Orbán-kormánynak Budapest főváros önkormányzatától és a budapesti kerületektől összességében 375 milliárd forint adósságot kellett átvállalnia. Ezt a kormánynak, de végső soron a magyar adófizetőknek kellett Budapest helyett kifizetnie. Ez az adósságcsapda még egyszer nem következhet be. Inkább magunkra vállaljuk ezeket a beruházásokat.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018