A válaszadók közel 80 százaléka jelezte, hogy bővítené befektetéseit az EU-ban, ami azt mutatja, hogy Európa továbbra is kulcsszerepet játszik globális stratégiájukban. A cégek ugyanakkor egyre szigorúbb uniós ellenőrzésekkel szembesülnek többek között az állami támogatások, az adatkezelés és a nemzetbiztonság területén.

A jelentés szerint az európai piac vonzerejét erősíti a zöld- és digitális átállásból fakadó növekedési potenciál, valamint a két gazdaság közötti stratégiai kiegészítő jelleg. A kínai vállalatok egyre inkább az "Európában, Európáért" stratégiát követik, helyi munkahelyeket teremtenek, technológiát hoznak be, és mélyebben integrálódnak a regionális ellátási láncokba, különösen az elektromos járművek és a tiszta energia ágazatában.

Az elmúlt években a kínai befektetések diverzifikáltabbá váltak Európában, immár 18 iparágat lefedve.

A cégek további együttműködési lehetőségeket látnak a megújuló energia, a fejlett gyártás, az infokommunikáció és a digitális gazdaság területén.

Kína és az Európai Unió továbbra is egymás második legnagyobb kereskedelmi partnerei. A kínai vámadatok szerint a kétoldalú kereskedelem értéke 2025-ben elérte az 5,93 billió jüant (mintegy 860 milliárd dollárt), ami éves szinten 6 százalékos növekedés, és Kína teljes külkereskedelmének 13 százalékát tette ki.

A jelentés rámutat, hogy a kínai vállalatok számára jelenleg az uniós politikai bizonytalanság jelenti a legnagyobb kockázatot, megelőzve a kulturális különbségeket, a geopolitikai feszültségeket és a piacra jutási akadályokat. A válaszadók több mint fele ezt nevezte meg fő aggodalomként, míg közel háromnegyedük a szabályozási stabilitás és kiszámíthatóság javítását tartaná a legfontosabbnak.

A bizonytalanság különösen az újenergia-, az informatikai és az egészségügyi szektorban erős, ahol a cégek attól tartanak, hogy a szabályozási változások átalakíthatják a versenyfeltételeket. A vállalatok emellett előrelépést sürgetnek az adózási szabályok, a nem vámjellegű akadályok és a piacra jutás terén, valamint

egyesek az EU-Kína átfogó beruházási megállapodás ratifikációs folyamatának újraindítását is szorgalmazzák.

A jelentés szerint a kínai-uniós gazdasági kapcsolatok alapvetően kiegészítő jellegűek és kölcsönösen előnyösek, így a felek nemcsak egymás piacain bővíthetik együttműködésüket, hanem harmadik országokban is közös lehetőségeket találhatnak.