December 17-én, szerdán tartottak végszavazást az Európai Parlamentben az orosz gáz kivezetését célzó javaslatról, az úgynevezett RePower EU-ról. A tervezetről végül 652 EP-képviselő szavazott 500 igen, 120 nem, 32 tartózkodás mellett elfogadták az orosz gázimport kivezetését.
A végeredmény egyáltalán nem meglepő: a parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa tárgyalóinak még december elején sikerült megállapodni egy kompromisszumban, ami után valójában már csak formalitásnak számított a szavazás – jegyzi meg az Index. Az pedig az erről szóló vitán is látszott, hogy a javaslat mögött megvan a parlamenti többség: mindössze két képviselőcsoport, a részint Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért (PfE), valamint a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselőjének is helyet adó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői szóltak fel a javaslat ellen a szlovák kormánypárt, a SMER független képviselői mellett.
Az elfogadott szöveg szerint
betiltják az orosz cseppfolyósításos gáz importját már 2026 év elejétől, míg a csővezetéken érkező gázt 2027. szeptember 30-tól nem lehetne importálni.
A rendelet hatálybalépése után hat héttel már nem lehet orosz gázt importálni, azonban a korábban megkötött szerződésekre lesz egy átmeneti időszak. A meglévő szerződéseket csak konkrét működési célokra lehet módosítani, ami nem vezethet a gázimport mennyiségének a növekedéséhez.
Amennyiben pedig ezt egy gazdasági szereplő megszegné, akkor a tagállamok komoly bírságokat szabhatnának ki büntetésként.
Továbbá a jogi kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a piaci szereplőknek szigorúbb és részletesebb bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a vámhatóságoknak a gázuk termelési országáról a behozatal vagy tárolás előtt.
Emellett a tagállamoknak előírják, hogy dolgozzanak ki és nyújtsanak be nemzeti diverzifikációs terveket, amelyekben felvázolják a gázellátásuk diverzifikálására irányuló intézkedéseket és lehetséges kihívásokat, hogy a határidőre leállíthassák az Oroszországból származó gázimportot. Az Európai Bizottság fogja felügyelni, hogy a tagállamok Oroszországtól nem importálnak a jövőben, ezenkívül a hatálybalépéstől számított egy hónapon belül értesíteni kell Brüsszelt arról, hogy vannak-e orosz gázszállításai szerződéseik.
Arról, hogy a rendelet érvénybe lépjen, még a tagállamoknak is meg kell azt szavazniuk a Tanácsban. Mivel nem szankcióról, hanem kereskedelempolitikai javaslatról van szó, ezért egyhangú döntés helyett elég lesz a minősített többség is. Emiatt már a magyar és a szlovák kormány is jelezte, bíróságon támadják meg majd a rendeletet.
Érvük szerint a döntés valójában szankció, így arról egyhangúlag kéne dönteni, emellett pedig érvük szerint az EU alapszerződésével ellentétes, mivel az kimondja, hogy az energiapolitika teljes egészében tagállami hatáskör. Emellett korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter még azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság saját hatásvizsgálata is azt állapította meg, hogy a RePower EU-nak veszélyeket rejt Közép-Európa energiabiztonságára is.





