Sok cég készen áll arra, hogy megjelenjen a tőzsdén - fogalmazott az Indexnek adott interjújában Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója, a Varga Mihály által korábban vezetett pénzügyi tárca exállamtitkára.

Koreai tapasztalatai alapján is úgy látja, a versenyképességhez és innovációhoz nélkülözhetetlen egy jól működő tőkepiac, ezért a legtöbb állami céget bevezették a tőzsdére, és emellett komoly hangsúlyt fektettek a lakosság pénzügyi edukációjára is. "Az eredmény lenyűgöző: évente körülbelül 100 új cég jelenik meg a koreai tőzsdén. Összehasonlításképpen: nálunk hat céggel indult a kereskedés, mostanra már több mint 150 részvény és kötvénykibocsátó van jelen. Ez azt mutatja, hogy ott a vállalkozók valóban komolyan gondolják a növekedést, és a tőzsdét természetes finanszírozási eszköznek tekintik. Nemcsak banki hitelre támaszkodnak, hanem pénzpiaci tőkére is – és ehhez rendelkezésre áll megfizethető forrás" - ecsetelte.

Hozzátette: Koreában 50 millió lakosra 70 millió értékpapírszámla jut, ami extra pénzügyi tudatosságra utal. "A lakosság nagy része nem készpénzben, hanem tőkepiaci eszközökben tartja a megtakarításait, és nem csak Dél-Koreában van ez így - Amerikában is ez a jellemző."

Koreával példázva elmondta még, családi cégekből lettek ott óriások, Magyarország pedig csak 10-12 éve lépett erre az útra; hazai cégek váljanak dominánssá. Az eredmény 5-15 év múlva látszódhat majd, de fontos, hogy minél több cég gyökeret verjen a tőzsdén.

Szerinte a kulcs az, hogy az innovatív, gyorsan növekvő cégeket hogyan látja el tőkével egy rugalmas piac, ehhez ugyanis a hagyományos bankrendszer kevés.

Ha egy cég tőzsdére lép, szerinte az növeli az átláthatóságot, ami Magyarországon különösen fontos, és könnyebben juthat tőkéhez is, ami a hazai alultőkésített szektorok miatt szintén kulcskérdés. A magyarok persze kockázatkerülők pénz dolgában, még úgy is, hogy 111 ezer milliárd forint van náluk megtakarításként, nagyon magas összeg. Igen ám, csakhogy ez a pénz "áll", nem hasznosul a gazdaságban, jó lenne szerinte, ha az emberek elkezdenék tudatosabban kezelni a pénzüket.

"Jelenleg nagyjából 20 ezer milliárd forint van készpénzben vagy látra szóló betétben, amely gyakorlatilag kamat nélkül pihen. Ezzel szemben, ha a tőzsdei hozamokat nézzük, az elmúlt több mint három évtizedben átlagosan évi 14 százalék körül mozogtak. Ez azt jelenti, hogy hatalmas elmaradt haszonról beszélünk, amit az óvatos megtakarítók feláldoznak" - figyelmeztetett.

Ráadásul a lakosság pénzügyi vagyonának csupán körülbelül 2,8 százalékát fektetik tőzsdei részvényekbe, ami nagyon alacsony arány. Nyugat-Európában ez az arány átlagosan 5-6 százalék, de például Dél-Koreában 10 százalék feletti, az Egyesült Államokban pedig még magasabb.

"Ott az emberek úgy gondolkodnak, hogy akkor is, ha nem vállalkozók, legalább a pénzüket úgy kezeljék, mintha vállalkozók lennének: befektetik, forgatják, így hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez" - ecsetelte.

Az alacsony befektetési arány tehát nem ellentmondás, hanem inkább kihívás és egyben óriási lehetőség is szerinte.

A megoldás egyik kulcsa a befektetési lehetőségek könnyű elérhetősége lenne, erre mutatot rá az állampapírok mobilos vásárlási lehetősége is, illetve a vásárlás biztonsága. Részvényekhez jutni viszont egyelőre eléggé bonyolult szerinte is.

Az pedig a magyar gazdaság szempontjából lenne kiemelkedően jó, ha az emberek magyar részvényekbe, cégekbe fektetnének.