Infostart.hu
eur:
386.31
usd:
328.18
bux:
110953.4
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Vasyl Dolmatov/Getty Images

240 ezer magyar mozdult meg – íme, a győztes és vesztes városok

Továbbra is kettősség jellemzi a magyarok állandó belső vándorlásait: vannak olyan vármegyék, amelyek fokozatosan szinte kiürülnek, míg máshol lassan ki kell tenni a településeknek a „megtelt” táblát; még mindig a fővárosi agglomeráció vonzza a legtöbb beköltözőt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az OTP Ingatlanpont.

A KSH belső vándorlásra vonatkozó friss adatai alapján 2024-ben több mint 240 ezer ember mozdult meg Magyarországon és költözött tartósan máshová. Ezzel a 2023-as 220 ezerhez képest mintegy 10 százalékkal élénkült a vándorlási kedv, de még messze van a 2021-es csúcstól, ami 307 ezer volt – írták.

A vármegyék közül a beköltözők számát tekintve Pest vármegye vezeti a listát több mint 42 ezerrel, mögötte a főváros és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye áll csaknem 30 ezer és 17 500 emberrel. Tavaly a legkevesebben, mindössze ötezren Tolna vármegyébe költöztek, ezt Nógrád és Vas vármegye követi 5200, illetve 6200 beköltözővel.

A beköltözők és kiköltözők számának különbözete Budapest esetében lassan tíz éve negatív:

bár tavaly közel 30 ezren költöztek a fővárosba, majdnem ezerrel többen hagyták el azt.

Elsősorban Pest vármegye profitált a belső vándorlásból, 2024-ben 5800-zal többen költöztek be, mint onnan el. A második helyen Győr-Moson-Sopron áll 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér vármegye, ahol valamivel 1100 felett volt a szám. Ezzel szemben Borsodból és Szabolcsból több mint 2500-zal többen költöztek el, mint ahányan oda vágytak tavaly.

Az elmúlt tíz év (2015-2024) vándorlási különbözetét tekintve ebben az időszakban Pest vármegye lakossága több mint 114 ezerrel bővült csak a belföldi vándorlás eredményeként, hiszen több mint félmillióan vándoroltak oda, miközben kevesebb mint 400 ezren mentek el máshová.

Bár Budapest esetében a második legmagasabb a bevándorlás, a főváros lakossága még így is majdnem 45 ezerrel csökkent tíz év alatt a belföldi vándorlás miatt. Budapestet leszámítva

a legnagyobb nettó elvándorlás Borsod és Szabolcs vármegyékből volt, mindkettőnél mintegy 30 ezerrel csökkent a népesség az elmúlt tíz évben.

Mindezek alapján az OTP Ingatlanpont értékelése szerint hosszú időtávot tekintve nem túlzás azt állítani, hogy az ország egyes vidékei lassan elnéptelenednek, miközben máshol korlátozni kell a beköltözést az infrastruktúra korlátai miatt.

Emlékeztettek, hogy részben ezekre reagálva született meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amit az elmúlt hetekben az Országgyűlés elfogadott. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok akár korlátozhatják vagy meg is tilthatják a beköltözést, illetve az ingatlanszerzést.

A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki elmondta, a belföldi vándorlás hatással van a kereslet-kínálati viszonyokra és így a lakáspiaci árakra is, hiszen a magasabb beköltözési kedv fokozza a keresletet, így felfelé hajtja az árakat. Mindez összefüggésben lehet az egyes vármegyékben elérhető munkalehetőségekkel, amelyek szintén tükröződnek a négyzetméterárakban.

Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×