Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay.com

Lévai Ferenc: nagy bajban a halastavak, szó szerint elpárolognak a vizeink

Nem ússzuk meg, kell gondolkodnunk azon, hogy mi a következő teendő, így az ország ki fog száradni – mondta az InfoRádióban Lévai Ferenc. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője szerint állami segítség nélkül kiszáradnak a halastavak.

A tartós csapadékhiány miatt július első két hetében több halastó lehalászását is megkezdi a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A halállomány egy részét értékesítik, egy részét más tavakba helyezik át, egy részét pedig várhatóan a Balatonba telepítik.

Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője az InfoRádióban megerősítette, hogy nagy bajban vannak a halastavak, ezért éppen most kérvényezték az aszályvédelmi bizottságtól, hogy a kármentés részeként a lehalászott tavakból szivattyúzhassák át a maradék vizet egy másik halastóba, hogy legalább azt meg lehessen menteni, és ennek a költségeit is térítsék meg. A szóvivő jelezte, a szivattyúzásnak még ott is megvan a lehetősége, ahol még van szabad felszíni víz, de gravitációsan már nem tud befolyni a halastavakba.

„Igazán nagy bajban a dunántúli halastavak vannak. A Dunántúlon az év közben lehulló csapadék táplálja a halastavakat, és ez sajnos megszűnt, annyira kevés csapadék jött – és amikor jött, volt egy kis vegetáció, kikeltek a növények és megfogták a vizet” – mondta Lévai Ferenc. Azt is kiemelte, hogy a tavakat alulról a talajvíz apasztja, míg felülről a napsugárzás: naponta két centiméter víz párolog el, azaz egy kánikulai hónapban hatvan centi hiányzik a tavakból.

„Szó szerint elpárolognak a vizeink”

– tette hozzá.

A gazdálkodók helyzetét rontja, hogy az a mezőgazdasággal ellentétben nincs aszálykár-biztosítás, a halakat nem tudják megmenteni, legfeljebb az állam segíthet néhány megoldással. A szóvivő hangsúlyozta, hogy míg 4,5 millió hektár szántó van Magyarországon, halastó egyre kevesebb, már csak 24 ezer hektár, viszont ezen a kis területen olyan ökoszisztéma él, amely a mezőgazdasági termőterületen nincsen.

„Mi 500 éve is így gazdálkodtunk, nincs antibiotikum, nincs vegyszerhasználat. Nálunk valódi az élet a szitakötőlárvától, a gyíktól, a békától, az összes létező madártól, ami védett. Minden itt van nálunk ebben a csöpp kis természeti tengerben, amit látunk magunk körül. Itt az élet. Ha valaki bemegy egy 100 hektáros kukoricatáblába, a világon semmivel nem találkozik” – magyarázta a szakember, és hozzátette, most az aszály miatt ez a rendszer omlik össze, és nem csak a gazdálkodóknak okoz károkat. Ezért tartja fontosnak, hogy a halastavakat a következő időszak aszályprogramjában lehetséges vízvisszatartási lehetőségként kezeljék.

„Nagyon jó a vizet a tájba program, csak már nincs vizünk.

A halastavak akkor is üresen vannak, amikor ősszel lehalásztuk őket, és föl tudják fogni azt a csapadékot, ami akkor jön, amikor senkinek nem kell” – mondta Lévai Ferenc, és hozzátette, a halastavak elmaradt kotrásának a pótlásával még 150 millió köbméter víznek lehetne helyet biztosítani a halastavakban, és ennek „minden egyes cseppje aranyat ér ebben az országban”.

A most kényszerből lehalászott állományt csak nyomott áron lehet értékesíteni, ami jelentős gazdasági veszteséget is jelent a szóvivő szerint. Ez az ágazat egyébként is csak három-négy százalékos nyereségtartalmat ígér, és már csak azok dolgoznak ebben a szakmában, akik szerelemből csinálják. A mostani gazdálkodók gyerekei nem látják ebben a jövőt, racionálisan gondolkodva inkább másként hasznosítják még a halastavak területét is. Nem véletlen, hogy

folyamatosan csökken a halastavak száma, az elmúlt néhány évben 3-4 ezer hektárnyit vett el az aszály.

Lévai Ferenc elmondta, hogy az alföldi halastavak jobb helyzetben vannak, mert ott az ötven évvel ezelőtt kiépített öntöző-csatornarendszer táplálja a tavakat is. Szerinte ezért elkerülhetetlen lesz, hogy a Dunára és a Tiszára gátakat, duzzasztóműveket építsenek, mert „az ország alól a két hatalmas folyó elviszi a vizet, kiszívja még az altalajvizet is”. Felidézte, hogy az elmúlt két évben Szolnoknál a Tiszába több víz folyt be a Homokhátság meg az Alföld felől, mint amennyi a folyó felső szakaszáról érkezett. „Nem ússzuk meg, kell gondolkodnunk azon, hogy mi a következő teendő, így az ország ki fog száradni” – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×