Tovább folytatódik az államadósság csökkentése a következő években. A hitelminősítők is megerősítik az elért eredményeket, és az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy Magyarország teljesíti a vállalásait. Az elmúlt években jelentős hiánycsökkenés történt, az elsődleges egyenleg továbbra is nulla közelében maradhat. Az elsődleges egyenleg nemzetközi összevetésben is nagyon kedvező, a legjobb egyharmadban van.

Kisgergely Kornél ismertetése szerint az idei makrogazdasági folyamatok kismértékű eltérést okoznak a költségvetésben. Az idei GDP előrejelzésben 3,4 százalékot vártak eredetileg, az első negyedéves adat alapján a felülvizsgálat folyamatban van, 2,5 százaléknál kisebb lesz a növekedés, ugyanakkor az nem érinti majd az adóbevételeket, nem befolyásolja az idei hiánycélokat.

A várható pénzforgalmi hiány 4774 milliárd forint lesz 2025-ben, korábban az elfogadott költségvetésben még 4123 milliárd forinttal számoltak.

A magasabb várható hiányt az adóbevételek elmaradása, a családtámogatási intézkedések kiterjesztése, egyes kiadások túlfutásai, az uniós bevételek csúszása, és kiadás oldalon eszközölt zárolások együttesen magyarázzák - ismertette, hozzátéve: az uniós források csúszása nem befolyásolja az eredményszemléletű (ESA) egyenleget.

Hoffmann Mihály, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója ismertette: a pénzforgalmi hiány emelkedése iránymutató, ennek megfelelően frissítették a finanszírozási terveket. A finanszírozás három fő pillérre támaszkodik,

• jelenleg 50 százalékot ad a nettó forint intézményi finanszírozás,
• 30 százalékot a nettó deviza intézményi finanszírozás, és
• 20 százalékot a lakossági finanszírozás adja.

Közölte: módosított 2025. évi finanszírozási terv alapján a 651 milliárd forint többlet finanszírozási igényt nemzetközi devizakötvény kibocsátással kívánja fedezni az adósságkezelő, mert ez jelenleg az optimális finanszírozási eszköz jelenleg.

A korábbi nettó 838 milliárd forinttal szemben jelenleg 1685 milliárd forinttal számolnak a deviza intézményi piacról. Bruttó 3,2 milliárd euró, nettó 2,2 milliárd euró devizakötvény kibocsátást terveznek jelenleg.

A devizaarány a módosított tervben 30,2 százalékra nő, azaz enyhén a 30 százalékos benchmark határ fölé emelkedik.

A lakossági piacon nem terveznek további változást. A helyzet nem jelent kihívást az ÁKK-nak, menedzselhető - emelte ki.

A bruttó 3 milliárd eurónyi kötvénykibocsátás időzítéséről, devizaneméről és futamidejéről az ÁKK a piaci viszonyok függvényében dönt. A nemzetközi devizakötvény kibocsátás lehetővé teszi többletforrások biztosítását az intézményi forintpiac tehermentesítése mellett, így az adósságkezelő 344 milliárd forinttal mérsékli a nettóforint kibocsátást. A lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírok éves várt nettó növekménye összességében változatlan marad. Az ÁKK Zrt. által meghatározott benchmark értékek nem módosulnak.

Kitért arra, hogy a márciusban finomhangolt finanszírozási terv időarányos teljesülése az év első 5 hónapjában kedvezően alakult: a teljes nettó kibocsátási terv 88 százaléka megvalósult. A pénzforgalmi hiány emelkedésével összhangban a GDP 4,7 százalékáról 0,6 százalékponttal 5,3 százalékra emelkedik a nettó kibocsátás, ugyanakkor mértéke továbbra is a 2020-2024 közötti évek 7,7 százalékos átlaga alatt alakul - mutatott rá a vezérigazgató.