Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Pensioners finances. An old lady counts Hungarian money, Pension in Hungary. close up
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Ezekben az országrészekben a legszegényebbek a nyugdíjasok

Az érintett járásokban az öregségi nyugdíjasok átlagos járadéka a kétharmadát se éri el a fővárosi átlagnak.

Az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak saját jogon havonta 120 ezer forintnál kevesebbet. További 358 ezer idős 120 ezernél ugyan többől, de 160 ezernél kevesebből gazdálkodhat havonta. A nyugdíjasok majdnem fele a 200 ezer forint alatti juttatási kategóriába esik - írja összesítésében az azenpenzem.hu, hozzátéve, hogy a KSH adataiból is látszik, mennyire nem egyenletesen oszlanak el a járandóságok országszerte.

Az öregségi nyugdíj átlagos össze Budapesten a legmagasabb, 289 025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál magasabb összegű járandóságot folyósítottak Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Ezzel szemben a legkevesebbet, 218 ezer forint alatti összeget utaltak Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben.

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.

Ez nem éri el a fővárosi átlag kétharmadát sem.

De Budapesten is vannak jelenős különbségek: a XII. kerület 331,7 ezer forintos átlagával szemben a XX. kerületben mindössze 262,1 ezer forintot mértek.

Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89 százalék), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85 százalékot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76 százalék). Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16 százalékos aránya jellemezte, szemben a főváros 6,2 százalékos értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, 5,9 százalékkal - írja a szaklap.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×